A megállapodást Tamási Judit, a KÖH elnöke és Görgényi Ernő, Gyula polgármestere írta alá. Tamási Judit a szerdai eseményen kiemelte: "semmi különös dolog nem történt ebben az esetben, egyszerűen csak rendben mennek a dolgok". Ezzel arra utalt, hogy az örökségvédők bevonásának egy műemlék helyreállításánál minden alkalommal természetes és elengedhetetlen feltételnek kellene lennie. A KÖH munkatársai már hónapok óta dolgoznak a kastélyban. A munka során elkészítik az épület teljes tudományos dokumentációját, összegyűjtik és kiértékelik az eddigi kutatási eredményeket, helyszíni falkutatást és az épülethez kapcsolódó régészeti kutatásokat végeznek.
Görgényi Ernő hangsúlyozta: a város úgy látja, hogy a kulturális örökség szakszerű megőrzését elősegítheti és garantálhatja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részvétele a felújítás előkészítésében és megvalósításában. "Már a kezdetektől nagyon előremutató a kapcsolatunk az örökségvédelem munkatársaival, akik konstruktív javaslataikkal és ötleteikkel nagyban segítik munkánkat" ? emelte ki a polgármester. A KÖH lényegesnek tartja, hogy támogassa a várost a kastély méltó hasznosítására irányuló erőfeszítéseiben és saját eszközeivel segítse az épület szakszerű helyreállítását, amely ? mint azt Görgényi Ernő kifejtette ? pénzben nem mérhető értéket és segítséget jelent.
A szerdán aláírt megállapodás értelmében a KÖH és Gyula városa együttműködik a kastélyépület történetének feltárása és a hasznosítási terv jogerős engedélyeztetése érdekében. A kastély-helyreállítás európai uniós pályázati forrás bevonásával valósul meg, így mindkét hivatal szem előtt tartja a helyreállítást szolgáló pályázati kiírás feltételeit és a pályázati határidőket ? hangzott el az aláíráson. A KÖH az együttműködési megállapodás szerint vállalja a város által elkészíttetett megvalósíthatósági tanulmány és az engedélyezés alatt álló tervek összevetését a kutatási eredményekkel és a végső program kialakítására irányuló konzultációt, valamint a kivitelezés alatti teljes kutatói művezetést. A műemléképület rekonstrukciós és felújítási munkálatait ? a pályázati forrás elnyerése esetén ? a Földes és Társai Építész Iroda végzi majd.
A ma látható Harruckern?Wenckheim?Almásy-kastély elődje a 18. században épült a 15. századi várkastély melletti területen. Harruckern János György 1720-ban szolgálatai fejében kapta meg az elvadult és elmocsarasodott gyulai uradalmat, amelynek huszárvári területén rezidenciális házat emelt, ez képezi a ma látható kastély magját. 1775-ben Harruckern Ferenc fiúörökös nélkül halt meg, így öt részre szakadt a hatalmas uradalom: a birtokot Harruckern Josepha 1798-ig igazgatta. Később a Wenckheim-család tulajdonába került, az ő nevükhöz fűződik az 1801-1803 közötti újjáépítés. A 19. század második felében a kastély üresen állt, a Wenckheim-családba beházasodó Almásy Kálmán 1888-ban felújíttatta, majd később használatba vette. 1902 és 1905 között még egy nagy építkezésre került sor az épületben, az 1930-as évektől azonban a főépületet már nem használták, végül a család 1943-ban az épületet eladta Gyula városának.
A második világháborút követően a kastély néhány évig üresen állt, majd csecsemőotthon költözött a falai közé, ez 2004-ben költözött ki, azóta az épület újra üresen áll. Nyertes pályázat esetén a polgármester élményszerű és szakszerű felújítást ígér, az épület történetét bemutató állandó tárlatot, kiállító és közösségi terek kialakítását tervezik.
