(MTI) - Potzner Ferenc projektvezető a Magyar Urbanisztikai Társaság által szervezett prezentáción elmondta, hogy a budai Vár összetett fejlesztési tervezetének elkészítését többek között építészek, urbanisták, tájépítészek és közgazdászok végezték el, feltérképezve a terület múltját, problémáit és javaslatokat téve a következő évtizedek beruházási irányaira. A projekten több iroda mintegy 20 munkatársa dolgozott fél éven át.
Az építész-művészettörténész kiemelte: a Várat a lejtőkkel, a Várbazárral és a Dunával összefüggésben vizsgálták, de tekintettel voltak a ma jórészt kihasználatlan barlangrendszerre is. "A budai Vár szimbolikus értékű tér, művészettörténeti értelemben is az ország egyik legfontosabb területe, mégis régi, begyógyításra váró sebekkel rendelkezik" - hívta fel a figyelmet Potzner Ferenc. A problémák között felsorolta a túlzott gépjárműforgalmat, a parkolás megoldatlanságát, a gyalogos megközelítési pontok hiányait, a turistaterhelés aránytalanságait és a számos fontos épületnél tapasztalható funkciótévesztést.
Potzner Ferenc elmondása szerint a Polgárváros központjául kialakítandó Szentháromság tér egyfajta "polgári főtér", míg a Palotanegyed centruma, a Szent György tér "nemzeti főtér" lehetne; a kettőt főutcaként a Tárnok utca kötné össze.
A tervezők kilenc fő fejlesztési csomópontot jelöltek ki (a Kapisztrán tér, az Erdélyi bástya, a Szentháromság tér, a főutca a Dísz térrel, a Fehérvári és a Vízi kapu, a Szent György tér, a Palota, a Várbazár, valamint a Clark Ádám tér) várakozásaik szerint az ezeknél koncentrálódó beruházások a szomszédos területek fejlődését is beindítják majd, a zónarendszer ugyanakkor a több évtizedes koncepció ütemezhetőségét is biztosítja.
Mint a projektvezető rámutatott, a Várnegyed szempontjából kulcskérdés a közlekedési problémák megoldása, ezt szolgálná a Vár körüli parkolók és az azoktól induló lépcsők, mozgólépcsők kialakítása, a Krisztinaváros és a Várbazár felőli feljutás megoldása, egy dunai kikötő kialakítása és esetleg a kettes metró meghosszabbítása.
A koncepció kidolgozói egy ifjúsági központ számára visszaépítenék a volt helyőrségi templom szentélyét a Kapisztrán téren, megszüntetnék az Erdélyi bástya elzártságát és új funkciókat jelölnének ki a régi városházának.
A Palotanegyed a Miniszterelnöki Hivatal és az Alkotmánybíróság odaköltözésével erősebb kormányzati funkciót kapna, újjáépülne a Teleki-palota és létrejönne egy Magyarok Háza. A Palota keleti szárnyába egy nemzeti kincs- és ereklyetárat helyeznének a tervezők, a déli oldalon egy modern vármúzeum kapna helyet, míg a nyugati szárnyat egy konferenciaközpont és szálló foglalhatná el.
Mint Potzner Ferenc hangsúlyozta, szükséges a Palota eredeti homlokzati tetőelemeinek, kupolájának, valamint részben enteriőrjeinek visszaállítása. A Hunyadi teret az elképzelések szerint kolonnádsor zárná le. Potzner Ferenc úgy vélte, a budai Vár fejlesztését annak állapota miatt a Várbazárral érdemes kezdeni.
Varga-Ötvös Béla közgazdász, urbanista hozzátette: az "élő Vár" koncepciója szerint a negyedet nem skanzenként, csak a turisták igényei mentén kívánják fejleszteni, hiszen a jól kigondolt beruházások önmagukban vonzzák az idegenforgalmat. A tervezet gazdasági oldalára kitérve a szakember emlékeztetett: az "emberöltőnyi távlatra" készült. Mint megjegyezte azonban, bizonyos telekbeépítések, parkolóberuházások bevételt is hoznak a fejlesztőknek, másrészt a rehabilitáció jelentette értéknövekedés is erősíti a Várnegyed tőkevonzó képességét.
