(MTI) Az év elejétől hatályos kitüntetési törvény szerint a Corvin-lánccal adományozottak száma egy időben nem haladhatja meg a tizenötöt. A jogszabály szerint a Corvin-lánc ? amely állami kitüntetés ? megújul, és ezután a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére újra adományozható. A részletszabályokat kormányrendeletnek kell rögzítenie.
Az ennek megfelelően a kormányzati honlapon kedden közzétett rendelettervezet ? amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van, így az jelen formájában nem tekinthető a kabinet álláspontjának ? az adományozásról rögzíti: a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozására a miniszterelnök képviselője, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője tesz javaslatot, amelyhez előzetesen bekéri a Corvin-lánc kitüntetettjeinek támogatását. Orbán Viktor kormányfő tavaly április 1-jei hatállyal Granasztói Györgyöt nevezte ki a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetőjévé. A történész akkor azt mondta, hogy először is újra kell éleszteni az immár nyolc éve nem ülésező ? a díjazottakat tömörítő ? Corvin-lánc testületet.
A rendelettervezet szerint az irodavezető olyan magyar vagy külföldi állampolgárnak javasolhatja a díj adományozását, aki a magyar tudomány, művészet, oktatás és művelődés fellendítése terén kimagasló érdemeket szerzett. A kitüntetett az élete végéig birtokolhatja a díjat. A birtoklási jog csak az adományozott halálával, a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős határozattal vagy a kitüntetésről lemondással szűnhet meg.
A kitüntetettekből áll a Magyar Corvin-lánc Testület, amely ? mint az a tervezetben olvasható ? a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén munkálkodik, továbbá őrködik a kitüntetés tekintélye felett. Külön felkérés alapján véleményt nyilvánít a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást, művelődést, valamint minden egyéb, általa fontosnak tartott területet érintő állami döntések tervezeteivel kapcsolatban. Emellett figyelemmel kíséri a magyar tudományos és művészeti életet, a kultúra, az oktatás és művelődés minden, általa fontosnak tartott területének helyzetét, és ezzel kapcsolatban közérdekű javaslattal élhet, nyilvános állásfoglalást tehet közzé.
Az eredetileg tizenkét tagú grémium 2001-ben megválasztott tagjai közül Teller Ede atomfizikus, Szabó Magda író, Balogh János zoológus és Makovecz Imre építész időközben elhunyt; a Corvin-láncot így jelenleg Kallós Zoltán néprajzkutató, Lámfalussy Sándor közgazdász, Lovász László matematikus, John Lukacs történész, Nemeskürty István irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor zeneszerző és Zsigmond Vilmos operatőr viseli.
A Corvin-kitüntetéseket Horthy Miklós kormányzó alapította Magyarország mecénás királyának, Hunyadi Mátyásnak az emlékére 1930. október 11-én. A Corvin-láncokat, -koszorúkat és -díszjelvényeket először ? Mátyás király születésnapjának tiszteletére ? 1931 februárjában adta át a kormányzó. A két világháború közötti időszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított a tudósoknak, íróknak, művészeknek járó jutalom. Az utolsó Corvin-kitüntetést Lehár Ferenc zeneszerző vette át 1943-ban. 1930 és 1943 között összesen 23-an kaptak Corvin-láncot. A Corvin-lánc díjat az első Orbán-kormány idején honosították újra, a 2002-es kormányváltás után azonban nem adták át. A 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány azonban jelezte, másodszor is újra kívánja éleszteni a Corvin-lánc kitüntetést.
