(MTI) - A bizottság munkájának keretében a tervek szerint közvélemény-kutatás készülne, nyilvános meghallgatásokat tartanának, feltérképeznék az európai uniós országokban létező konkordátumokat - az állam és a Vatikán viszonyát szabályozó szerződéseket -, és pénzügyi áttekintést állítanának össze az egyházak támogatásáról - mondta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szociológiai intézetének igazgatója az MTI-nek.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a kormány több tagja július 5-én megbeszélést folytatott a történelmi egyházak vezetőivel, ezt követően Hiller István oktatási és kulturális miniszter jelentette be: a kormány bizottságot hoz létre, hogy értékelje a vatikáni megállapodás tapasztalatait; a testületnek szeptember 30-ig kell elkészítenie jelentését.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány joghatályos, érvényes egyezménynek tekinti a Magyarország és az Apostoli Szentszék között 1997-ben létrejött megállapodást.
Hiller István ismertette a bizottság névsorát is; eszerint Tamás Pál elnök mellett a testület munkájában részt vesz Horányi Özséb, a Műegyetem és a pécsi egyetem professzora, Koncz Gábor, a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatója, Kozma Tamás, a debreceni egyetem professzora, Lamm Vanda, az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója, Máté-Tóth András, a szegedi egyetem tanszékvezetője és Wildmann János, a pécsi egyetem docense.
Tamás Pál az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a 26-i tanácskozással kezdik meg a munkát, majd szeptemberben szeretnének nagy gyakorisággal nyilvános üléseket tartani; a bizottságnak lenne egy nyilvános weboldala is.
Augusztusban a tervek szerint közvélemény-kutatást készítenek. A bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy az 1990-es évek közepétől három nagy vizsgálatot végeztek az állam és az egyház kapcsolatáról, 2000 óta azonban nem volt ilyen felmérés. A mostani közvélemény-kutatás az utolsó kérdőívet venné alapul, kiegészítve annak kérdéseit. A majdani és a korábbi eredmények évtizedes folyamatot mutatnának meg, képet adhatnak arról, hogyan formálódott az emberek véleménye tíz év alatt például az egyházak szociális, oktatási, spirituális szerepéről, vagy a vallásosság szerkezetéről - mondta.
A szociológus szólt arról is, hogy még szeptemberig szeretnének elkészíteni, illetve elkészíttetni egy összefüggő pénzügyi áttekintést arról: az állam szerint mekkora támogatást adtak az egyházaknak, az egyházak szerint pedig mennyit kaptak az elmúlt években.
A bizottság konzultálna az egyházakkal és a világi szakemberekkel, és ugyancsak szeptemberben nyilvános meghallgatásokat szervezne, amelyek keretében a társadalmi erők képviselői nyilvánosan válaszolnának a kérdésekre.
Tamás Pál közlése szerint a testület mindemellett adatokat gyűjtene arról, hogy az Európai Unió országaiban milyen konkordátumok léteznek. A tervek között szerepel az is, hogy meghívnak néhány nemzetközi szakértőt; érkezne szakember a Vatikánból, valamint Franciaországból, hogy az állam és az egyház szétválasztását tekintve megjelenhessenek a legkülönbözőbb álláspontok.
Mint a testület elnöke kiemelte, szeretnék megmutatni a magyar közvéleménynek, hogy erről a fontos és érzékeny kérdésről lehet nyugodtan, higgadtan, a másik felet nem megsértve beszélni. Mint hozzátette, számára talán ez még fontosabb, mint az eredmény.
A szociológus leszögezte: a munka nem arra irányul, hogy pénzt tartsanak vissza az egyházaktól; különben is elsősorban helyzetképet és elvi megoldási módozatokat, lehetőségeket kell majd a kormánynak bemutatniuk. Ha tesznek javaslatokat, nem olyan változtatásokat indítványoznak majd, hogy az egyház rosszabbul járjon, ne kapja meg mindazt, amit eddig - tette hozzá.
Tamás Pál hangsúlyozta, hogy a bizottság nem támogatási összegekről szeretne vitatkozni; a kérdés közlése szerint az, miként lehet a juttatásokat a leghatékonyabban, a legigazságosabban, a közvélemény számára a legmegnyugtatóbban elosztani.
További cikkek ebben a rovatban
