Emléktábla a koreai himnusz alkotójának Budapesten
(MTI) - Az emléktábla hívja fel a figyelmet arra, hogy 2-3 év múlva a főbejárat mellett An Ik Tai zeneszerző mellszobra áll majd - közölte az avatáson Oh Se-Hoon, Szöul főpolgármestere, a szoborállítás fő szponzora ugyanis a dél-koreai főváros. A főpolgármester elmondta, hogy országa felszabadulásának ünnepén, augusztusban Szöul legnagyobb terén tartják a megemlékezéseket, a nagyszabású programok végén pedig mindig elhangzik az An Ik Tai alkotta, népi dallamokat egybeszövő himnusz.
A szobor állításának ötlete civil kezdeményezés, emlékeztetett rá Gógl Árpád, az Interparlamentáris Unió koreai-magyar tagozatának elnöke. A Szegő Andrea vezette Magyar-Koreai Társaság indítványához a dél-koreai nagykövetség is csatlakozott. A hivatalos diplomáciai kapcsolat mellett a tudományos és civil viszony e húsz év alatt sokat fejlődött, és - hangsúlyozta Gógl Árpád - az emléktábla-elhelyezéssel új távlatot és lendületet kapott.
A megemlékezésre meghívták Kodályné Péczely Saroltát is, hiszen a Zeneakadémia zeneszerzés szakán An Ik Tai Kodály Zoltán tanítványa volt. Az Eötvös Kollégium dísztermében három tárlóban rendkívül érdekes dokumentumok mutatják be a zeneszerző itt töltött éveit, köztük például magyar nyelvű anyakönyvi kivonat, vizsgabizonyítvány, Dohnányi Ernőhöz intézett levél, műsorlap, amely azt közli, hogy 1941 októberében a Székesfővárosi Zenekar (a Nemzeti Filharmonikusok egyik elődje) An Ik Tai Korea fantázia című művét adta elő.
An Ik Tait már nagyon fiatalon érdekelte a zene. Első hangszerét, egy hegedűt bátyjától kapta. Később trombitálni és csellózni is tanult. Részt vett a Korea függetlenségért szervezett tüntetésekben. An Ik Tai, amikor először meghallgatta a koreai nemzeti himnuszt, amelyet abban az időben az Old Lang Syne dallamára énekeltek, ígéretet tett arra, hogy egy nap majd új zenét ír a koreai himnuszhoz.
Tanulmányait külföldön folytatta. 1919-től Tokióban tanult, 1926-ban lett a Tokió Conservatory of Music diákja cselló szakon, majd az Egyesült Államokban először a Cincinnati College of Musicban tanult, s hogy a tandíjat tudja fizetni, a Cincinnati Szimfonikus Zenekar első csellistája lett.
1936-ban Európába jött, ekkor született meg az Aegukga, a koreai himnusz, amelyet először valószínűleg a berlini olimpián énekeltek a koreai sportolók. 1938-ban kezdte meg tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Zeneszerzést Kodály Zoltánnál, kamarazenét Weiner Leónál, gordonkát Schiffer Adolfnál tanult, a karnagyképzőn Unger Ernő növendéke volt.
Kodály Zoltán hatására kezdte el a népzenei motívumokat felhasználni, ami sajátos ázsiai hangzású műveiben felfedezhető. Kérte Kodály Zoltán véleményét az Aegukgáról is, így jött létre a végleges változat, amely ma Dél-Korea nemzeti himnusza.