Épített környezeti nevelés az iskolákban

Kultpol

A három szervezet az Építészet hónapja keretében pályázatot hirdet általános- és középiskoláknak. A felhívás célja, hogy a gyerekek és fiatalok kritikusan tekintsenek saját környezetükre és javaslatokat tegyenek annak átalakítására. A legjobb pályamunkákat kiállítják a Műcsarnok Menü Pont galériájában, a nyertesek pedig a helyi döntéshozóknak is bemutathatják a terveiket.

A pályázatot a pedagógusoknak tartott szakmai napon hirdetik meg, amelyen módszertani vitát indítanak arról, hogyan lehetne olyan tantárgyakba integrálni az épített környezettel kapcsolatos tartalmakat, mint a matematika, fizika, magyar nyelv és irodalom, honismeret, idegen nyelv.
 
A szakmai napot építészek, pedagógusok, szakírók és az épített környezettel foglalkozó egyesületek képviselői részvételével szervezett kerekasztal beszélgetés zárja. Ezen azt a kérdést járják körül, hogy a városi környezet miért kap ilyen kevés helyet az oktatásban, annak ellenére, hogy a magyar gyerekek több mint 60 százaléka városban lakik. Közösen keresnek megoldást arra, hogy ezen hogyan lehetne változtatni.
 
A gyerekek másképpen látják és használják a várost, mint a felnőttek, ezért az épített környezetnek biztosítania kellene speciális szükségleteik kielégítését. Emellett az egyre nagyobb mértéket öltő motorizáció és csökkenő közbiztonság hatására napjainkra drámaian beszűkült az a városi tér, amelyben a gyerekek önállóan indulhatnának felfedező útra.
 
Ennek egyik eredménye, hogy a gyerekek a valós térből egyre inkább kiszorulnak a virtuális terekbe. Az építészeknek, tervezőknek és döntéshozóknak kellene összefogniuk annak érdekében, hogy a gyerekek környezete élhetőbbé váljon, hogy megteremtődjenek a megfelelő feltételek a játék és a felfedezés számára. A városfejlesztési koncepciók kialakítása során fontos lenne megismerni a gyerekek és fiatalok szükségleteit és nézőpontját, hiszen ki más lehetne ezekben a kérdésekben hitelesebb szakértő.
 
Ezzel párhuzamosan tudásra és eszközökre is szükségük van ahhoz, hogy felismerhessék igényeiket, meg is tudják nevezni őket, illetve közvetíthessék azokat a döntéshozók felé. Ez a tudás tenné lehetővé számukra azt, hogy aktívan részt tudjanak venni és felelősséget tudjanak vállalni környezetük alakításában.