 |
(MTI) - "A konzisztóriumot egyházi parlamenthez szokták hasonlítani, a bíborosi testület jelen intézményes formájában azonban nem a világegyházat képviseli, hanem a római egyházmegyét. Ezt fejezi ki, hogy tagjai címtemplomot vagy Róma környéki püspöki címet kapnak. Gondoljunk az első magyar bíboros Váncsa Istvánra, aki esztergomi érsekként a tatárjárás után lett bíborossá és leköltözött Rómába. Ma az összes földrész, még a keleti szertartások is képviseltetik magukat, a pátriárkák például úgy lesznek bíborosok, hogy nem kapnak római titulust" - mondta Erdő Péter, akit a 2003. októberi konzisztóriumon II. János Pál iktatott bíborossá. Címtemploma a római Aventinus-dombon levő Szent Balbina.
Erdő Péter elmondta, hogy a többnyire Rómában tanult és itt szolgált bíborosok a konzisztóriumon főleg olaszul beszélnek egymással, a folyosókon angolul és franciául is, de XVI. Benedek pápával latinul is lehet. Az öt kontinensről érkezett bíborosok saját térségük problémáit hozzák magukkal. "A társadalom számára a legsürgetőbb gondot az évek óta húzódó gazdasági válság jelenti. Bennünket hosszabb távú folyamatként az európai és a nemzetközi gazdasági és politikai elitnek az erőteljes elvilágosiasodása foglalkoztat, hiszen ez szoros kapcsolatban áll a hitnek a világban és a társadalomban való jelenlétével. Számunkra a központi kérdés a kultúrával való párbeszéd" - fogalmazott Erdő Péter. "Az egyháznak is mindenekelőtt gondolkodásra van szüksége. Értékeket kell felmutatni az egyre bonyolultabb világban. Hajlamosak vagyunk arra, hogy azt mondjuk, a pénzügy, a gazdaság annyira bonyolult, hogy ne is foglalkozzunk ennek etikájával. De rövidre zárt válaszokkal nem haladunk előre. Minden tudományt, a politikát és a gazdaságot is lehet etikusan alkalmazni, nem a tudomány haladása hozza válságba az erkölcsöt. Tény persze, hogy szentté avatott gazdaságpolitikusról nem nagyon tudok..." - tette hozzá.
Európa nem csak üresedő templomokkal, de a keresztény kultúra egyre alacsonyabb szintű ismeretével is szembesül. "Nem csak a keresztény kultúrát, általában a régi kultúrát nem ismerik. Kulturális összeomlás, szétesés jellemzi a nyugati civilizációt. Komoly ismeretek nélkül megoldhatatlan feladattá válik a történelmünkről és az életünkről való reflexió. Hajlamossá válunk jelszavakba menekülni. Ez egyfelől érzelmi erőt ad mindenféle reklámnak, propagandának, de az érzelmi hatásra működő lelkesedés sokkal pontatlanabb, mint a logikus meggondolás. Fennáll a manipuláció, a szélsőséges butaságok veszélye. Püspöktársaim mondták, hogy azért vannak bizonyos vallási mozgalmaknak látványos eredményei Afrikában, mert nem bonyolultak, néhány jelszóban összefoglalják tanításukat, és rögtön itt a földön megígérik a gyógyulást, a gazdagságot. Aki nem szokott hozzá a részletesebb érveléshez, annak ez megfelelő is lehet, de a mi hitünk nem az, hogy rövid távon ígérjünk üdvösséget..." - hangoztatta.
"Az európai kultúra és ennek keresztény elemei egy csónakban eveznek, a közoktatás, az egyházi oktatás és a katekézis hasonló helyzetben vannak. Ha megnézzük, hányan tudnak helyesen írni vagy fogalmazni, a statisztika ugyanazt fogja mutatni, mint a történelem vagy a keresztény vallás ismeretének esetében". A magyarországi hivatásokról a bíboros elmondta, hogy a papnak jelentkezők életkora 25 év körüli, többnyire végzettséggel, szakmával érkeznek, erős személyes indíttatással. A jelentkezések és a szentelések aránya kedvezőbb ma, mint 30-40 évvel ezelőtt volt. A szentelések száma még mindig nem elegendő, de a hivatásválsággal küzdő nyugat-európai egyházakhoz képest ?nálunk a helyzet még mindig tartható?. Ami az interneten és twitteren tanító egyházat illeti, Erdő Péter szerint a régi papok jó humán műveltséget is kaptak, majd a lelkipásztori tevékenység vált fontossá. ?A Szentháromság titkáról szóló egyházi tanítás történelmi keresztmetszetét nem lehet 140 karakterben továbbadni, de ez nem azt jelenti, hogy akkor nem adjuk át. A különböző hangszereknek megvan a maga szerepe a zenekarban?.
A magyar-szentszéki nemzetközi szerződés módosításáról Erdő Péter a következőt mondta: ?a magyar-szentszéki diplomáciai kapcsolatokat helyreállító 1990. február 8-i megállapodás egy alaphelyzetet rögzített a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény és az egyházi törvénykönyv alapján. Az alkotmány és a jelentős törvények változása után a korábbi egyezmény végrehajtása nyitott kérdésekbe ütközik. Nem a vágyak mentén kialakult elképzelésekről beszélünk, hanem kényszerhelyzetről, megváltozott a jogi környezet, ez az igazi oka annak, hogy felmerült ez a kérdés".
