(MTI) - Az építés első lépéseként a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács feladata, hogy a fővárosi önkormányzattól megvásárolja az építési telek egy részét, és azt a Magyar Állami Operaház tulajdonába adja. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. pedig a MÁV tulajdonában lévő telekkel köteles megtenni ugyanezt. Miután a teljes telek az Operaház tulajdonába került, az Operaház és az MNV pályázatot írnak ki az ingatlan hasznosítására. Ennek eredménye a vagyonhasznosítási szerződés, amely a megépülő színház bérleti szerződésével egyszerre lép hatályba.
Az Operaház közbeszerzést köteles kiírni egy olyan épület bérlésére, amely alkalmas opera előadások megrendezésére, valamint gyártó- és raktárbázisnak. A bérleti idő 25 év, de az építés idejével együtt sem lehet több 28 évnél. Az éves bérleti díj legfeljebb 3 milliárd 113 millió forint lehet.
A vagyonhasznosítási pályázatban kell meghatározni, majd a szerződésbe kell belefoglalni azt, hogy az Operaház a bérleti idő lejártakor mennyiért vásárolhatja meg az épületet. Erre azonban nem adott útmutatást a kormány a határozatában. Ha az Operaház a szerződés megszűntekor nem vásárolja meg az épületet, a bérbe adó részére semmilyen jogcímen sem kell kompenzációt fizetni.
