Étienne Sved fotói a Párizsi Magyar Intézetben

Kultpol

Október 25-től november 22-ig először láthatja a párizsi közönség Etienne Sved magyar származású francia fotográfus 1938 és 1946 között a Közel-Keleten készített fotóit. E sorozatot először Chalon-sur-Saőne-ban állították ki, mely alkalomból az Éditions Le Bec en l?Air és a Nicéphore Ni?pce Múzeum megjelentette az Etienne Sved fotóit és Jean Cocteau szövegét tartalmazó könyvet is.

A Denon Múzeum, a Chalon-sur-Saőne-i Nicéphore Ni?pce Fotográfiai Múzeum, az Étienne Sved Baráti Társaság és a Párizsi Magyar Intézet összefogásának eredményeképpen első alkalommal látható a fények városában Etienne Sved fotósorozata.

Etienne Sved 1914-ben született Székesfehéváron Süsz István néven. Származása miatt nem járhatott a Képzőművészeti Főiskolára, így a Műhely grafikus iskolába járt, melynek eredményeképpen több reklámgrafikai megbízást is kapott, az 1936-os budapesti eucharisztikus találkozóra készített plakátját számos nemzetközi plakátpályázaton díjazták.

1938-ban a nácizmus térhódítása elől Egyiptomba menekült. Itt előbb az El Ahram napilapnál, majd a Keleti Publikációs Társaságnál talált munkát: aktuálpolitikai kérdésekről rajzolt karikatúrát, többek között Adolf címmel egy, a nácizmusról szóló szatírát. Sved Egyiptomban több ezer felvételből álló fotósorozatot készített, az antik világ emlékeiből éppúgy, mint a közel-keleti élet mindennapi valóságáról. E fotók később három könyv anyagát képezték.

1946-ban Párizsban telepedett le, ahol egy reklámgrafikai ügynökség vezetője lett. Jean Vilarral együtt ott volt az avignoni színházi fesztivál megteremtésénél, Cassandre-ral pedig az aix-en-provence-i zenei fesztivál elindításán fáradozott. Ebben az időszakban jelentek meg könyvek fotóival: Egyiptomi művészet (1951) Étienne Drioton szövegével, Egyiptom szemtől szemben Tristan Tzara szövegével (1954) majd a Provence des campaniles (1969), melyért a nadar-díjat is elnyerte. Jean Cocteau Maalesh című útinaplója arra késztette, hogy egyiptomi fotóit ezzel a szöveggel adja közre, ebben Cocteau maga is támogatta ? a könyv azonban nem jelent meg a szerzők életében.

Később Etienne Sved megalapította saját reklámügynökségét, többek között gyógyszeripari megrendelésekre is dolgozott. Provence-ban megalapította saját könyvkiadóját is, mely a továbbiakban kiadta többek között Marseille face ? face (?Marseille szemtől szemben?), Nice en pleine lumi?re (?Nizza teljes fényben?) (legjobb franciaországi városmonográfia díja), Visage des Alpes-Maritimes (?Az Alpes-Maritimes arca?) című köteteit.

A nyolcvanas évek végéig, amíg csak betegsége nem akadályozta benne, sokszínű és sokrétű tevékenységet folytatott: a szerző kérésére illusztrációkkal látta el Jean Giono: Huszár a tetőn című regényét ; piromán betegek gyógyítását segítette elő a tűzzel kapcsolatos kreatív tevékenységekkel (kerámia, kovácsolt vas, pirotechnika) ; valamint tovább fotózott, kiálltásokat rendezett Nizzában, Digne-ben és Manosque-ban.

Cocteau és Sved ? a találkozás, a könyv

? Maalesh egy szó, amelyet folyton használunk, minden alkalmra, hogy kifejezzük: ?nem fontos? ? érti ? ?

(Jean Cocteau, in Jean Cocteau, André Fraigneau, Entretiens éditions du Rocher, 1988)

Jean Cocteau (1889-1963) 1949-ben egy, a Közel-Keleten tett színházi turné alkalmával írta Maalesh, egy színházi turné naplója című útibeszámolóját. A naplót 1949-ben adták ki, a kritikusok körében azonban nem aratott egyöntetű sikert, és nem is jelent meg többször. Sved nyolc évet töltött Egyiptomban, mely idő alatt bejárta, gyakran teveháton, az országot és a Közel-Keletet. Ezt az időszakot három kötet őrzi: az Egyiptomi művészet (1951) Étienne Drioton szövegével, az Egyiptom szemtől szemben Tristan Tzara szövegével (1954), valamint a Maalesh, melynek megjelenését a szerzők nem élhették meg. Sved özvegyének, Yvette Svednek köszönhetően azonban fennmaradt a tervezett könyv makettje, és a több mint száz, 18/24-es formátumú fotó.

Etienne Sved több mint 3000 felvételből álló sorozata a közelmúltban a chalon-sur-saőne-i Nicéphore Niépce Fotográfiai Múzeum gyűjteményébe került. A 2002-ben alapított Etienne Sved Baráti Társaság, a Nicéphore Niépce Fotográfiai Múzeum és a Manosque-i Múzeum közös erőfeszítésének köszönhetően nagyszabású Sved retrospektív kiállítást rendeztek 2003-ban Manosque-ban, mely alkalomra végre megjelent a Maalesh is, a Le Bec en l?Air Kiadóval közös kiadásban. 2004-ben Maalesh címmel a chalon-sur-saőne-i Denon Műzeumban rendeztek kiállítást, melynek következő állomásaként a francia főváros lakosai is megismerhetik e nagyszerű életmű e periódusának gyümölcsét a Párizsi Magyar Intézetben.

E kiállítással a Párizsi Magyar Intézet folytatja hagyományát, mellyel a szülőföldjükön nem, vagy csak kevéssé ismert, életüket külföldön töltött művészekre hívja fel a magyarországi szakmai és szélesebb közönség figyelmét is.