 |
(MTI) - A testület az eltűnés által fenyegetett szellemi kulturális örökség UNESCO-listájára felvett hagyományok közé sorolta vasárnap a kolumbiai yurupari sámánok tudását, a perui Qoyllurit'i kegyhelyre irányuló búcsújárást, valamint a Hirosima prefektúrában, Mibuban zajló rizsültetési fesztivál, a Mibu no hana taue mellett egy másik japán hagyományt, egy szadai kegyhelyen előadott rituális táncot is.
Szellemi kulturális örökséggé nyilvánították a lovaglás francia hagyományát, a Cadre Noir de Saumur néven ismert iskolát, a kínai árnyszínházat és a belgiumi Leuven városának az év férfijai nevű hagyományát. Utóbbi keretében az egy évben született férfiak 40. és 50. születésnapjuk között számos közös eseményt szerveznek, hogy együtt "öregedjenek".
Két horvát hagyomány is a listára került, az egyik a nijemo kolo nevű körtánc Dalmáciából, a másik pedig a becerac zene az ország keleti végeiből. A szellemi kulturális örökség része lett a ciprusi lírai párbaj, a ciattiszta hagyománya is, csakúgy mint a királyok lovaglása Csehország délkeleti vidékéről.
A héten a magyar táncház módszer is szellemi kulturális örökségi kapott. Az UNESCO szellemi kulturális örökségi listája immár 213 hagyományt számlál. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete szellemi kulturális örökségének bővítéséről egy 24 tagállamból álló bizottság dönt a keddig tartó tanácskozáson a Távol-Keleten.
