(MTI) - "Lehetséges, hogy vannak kisebb-nagyobb csoportok, amelyek a filmes ipar fejlesztésén gondolkodnak Magyarországon. A filmes ipar Magyarországon elsősorban az a kiszolgáló típusú bérmunka, amely több külföldi és magyar kézben lévő stúdióban folyik. Ennek fejlesztése természetesen jót tesz az ország gazdaságának, de senki nem gondolhatja, hogy ez bármilyen viszonyban lehet a magyar filmkultúrával" - fejtette ki Kőrösi Zoltán, az MMKA kuratóriumi elnöke kérdésre válaszolva.
Az index csütörtökön azt írta, Andy Vajna a magyar filmipar átszervezésére kapna mandátumot, "ha megvalósul az az elgondolás, amiért egy elszánt filmes csoport lobbizik a Fidesz vezetésénél". A filmipar az írás szerint "Matolcsy György gazdasági minisztériumához" kerülne. A szerző kitért arra, hogy tavaly Vajna harcba szállt az MMKA kuratóriumi elnöki posztjáért is, sikertelenül.
Kőrösi Zoltán szerint az írásban szereplő információk félértesüléseken alapulnak és "nem tartanak erős viszonyt a valósággal". Mint azt az MMKA vezetője megjegyezte, senki sem feltételezheti, hogy a közalapítvány működése mindenkinek a legnagyobb kedvére van, ugyanakkor az MMKA létezése egyrészt a 2004-ben elfogadott filmtörvényen, másrészt a kulturális tárcával kötött szerződésen alapul, utóbbi 2013-ig garantálja a közalapítvány finanszírozását.
"Érdeklődtem az új kormányban a tervek szerint megalakuló humán minisztérium képviselőitől, és úgy tudom, az MMKA helyett nem merült fel más szerkezeti struktúra a filmtámogatások elosztásának kezelésére. A magyar filmkultúra sorsát illetően megnyugtatónak tartom, hogy a terület továbbra is a kulturális szférához fog tartozni" - mondta Kőrösi Zoltán.
Az MMKA kuratórium régi-új tagja, Bod Péter Ákos, volt ipari és kereskedelmi miniszter, ex-jegybankelnök, akit Orbán Viktor 2006-ban a polgári oldal közös miniszterelnök-jelöltjének javasolt, a kérdés kapcsán elmondta: nemrég találkozott Matolcsy Györggyel, akivel volt egy beszélgetése a filmiparágról.
"A jelenlegi nehéz költségvetési helyzetben a filmtámogatások terén is érvelni kell az állami, adófizetői pénzek megtartása mellett. Matolcsy Györgyöt arra kapacitáltuk, hogy ha készül egy filmiparra vonatkozó fejlesztési elgondolás, akkor azt fogadja be, hiszen Magyarországon a foglalkoztatás szempontjából sem jelentéktelen ez az iparág, ezért érdemes a kormányzati fejlesztési prioritások közé berakni" - hangsúlyozta Bod Péter Ákos.
Az MMKA új összetételű, nemrég bejegyzett kuratóriuma - amelynek tagja még Baán László, Bakonyi Veronika, Bognár Attila, Durst György, Foktői János és Kovács Árpád - szerdán tartotta első ülését.
Kőrösi Zoltán beszámolt arról, hogy a kuratórium elfogadta egy jogi, gazdasági és szervezeti audit (vizsgálat) elindítását. Ez azt jelenti, hogy a versenytárgyalások útján kiválasztott három szakértői csoport "az ajtókilincstől a fiókkihúzóig" átvizsgálja az MMKA szervezetét, gazdasági állapotát, hitelállományát, kötelezettségeit, szerződéseit, jogi kapcsolatait.
"Egy hónapos határidőt kértünk a felkért szakértői csoportoktól, amelyek június 4-én kötelesek leadni az auditok eredményét. Célunk, hogy egy közpénzt felelősen kezelő, átlátható, tiszta alapítványi működés jöjjön létre" - hangsúlyozta az elnök.
Az már biztos, hogy megalakul egy Filmszakmai Tanácsadó Testület, amely a filmszakma és a kuratórium kapcsolatát erősíti. Ebben mások mellett Almási Tamás, Kálomista Gábor, Szomjas György, Koltai Lajos, Mészáros Márta és Rudolf Péter is helyet kapott.
Az MMKA kuratóriuma szerdán döntött egy külkapcsolati stratégia kidolgozásáról; a testület álláspontja szerint a magyar filmnek újjá kell építenie európai kötelékeit. Mint a kiosztott sajtóanyagban szerepel, a távlati tervek között van "egy nagyszabású nemzetközi filmes esemény hazai megszervezése" is.
Az alakuló nemzeti filmstratégia része egy újfajta tárgyalási viszony kialakítása a köztelevíziókkal, annak érdekében, hogy az animációk, a dokumentum-, kisjáték- és családi filmek nyilvánosságot kapjanak. Kőrösi Zoltán ezzel kapcsolatban kiemelte: a közpénzek felelős elköltését nemcsak a támogatási oldalról, hanem a kulturális termékek sorsa felől is újra kell gondolni.
Mint elhangzott, a mozgókép közalapítvány modernizálni kívánja a filmtámogatások elnyerését célzó pályázati rendszert. Ennek egyik alapelve a formai szabályok világossá és kizárólagossá tétele, a másik a rendszer objektívebbé válása. Utóbbi azt jelenti, hogy a szakkollégiumi rendszer megmarad, de a tagok a támogatási javaslatokat egy esztétikai és megvalósíthatósági pontozásos szisztéma alapján tehetik majd meg, és értékelésük kiegészül egy gazdasági bizottság szintén pontozásos véleményével, amelyben forgalmazási és marketing szempontok egyaránt szerepet játszanak.
A kiválasztott filmterveknek ezentúl egy sajtónyilvános prezentáción is át kell esniük. Kőrösi Zoltán emlékeztetett arra, hogy három évvel ezelőtt hasonló rendszert vezettek be Lengyelországban, és az sikeresen működik.
"Ma a magyar film egyik legégetőbb problémája a forgalmazás, amiben a közalapítványnak ugyan nagyon korlátozottak az eszközei, de mindenképpen tennie kell a helyzet jobbra fordulása érdekében. A magyar mozihálózat 85 százaléka nem magyar kézben van, a magyar filmes produkciók jelentős része egyszerűen nem találkozik a hazai nézőkkel, így nagyon nehéz értékelni például a nézőszámokat vagy a filmek készítésére támogatásként kiosztott adófizetői pénzek megtérülését" - mondta Kőrösi Zoltán még korábban.
