 |
(MTI) - Az 1949-1989-es történelmi korszakot megidéző kompozíció arra kíván emlékeztetni, hogy Magyarországot negyven éven át "vasfüggöny" néven ismert határzár választotta el Nyugat-Európától. A felállításához szükség van a városképvédelmi bizottság múlt heti elutasító döntésének megváltoztatására.
Demszky Gábor üdvözölte a kulturális bizottság döntését. Mint elmondta, kezdeményezésére a városképvédelmi bizottság csütörtökön ismét tárgyal erről a kérdésről. A főpolgármester leszögezte: mindegy, hogy hol, de helye van egy ilyen alkotásnak, amivel emléket állítanak a vasfüggöny lebontásának. Demszky Gábor hozzátette: közérdeket szolgál, hogy elősegítsük a közös múltra való emlékezést, ezáltal a különböző politikai erők közötti párbeszéd kiterjesztését, a társadalmi konszenzus keresését, a történelmi tanulságok megfogalmazását.
A kulturális bizottság érdemi vita nélkül, csaknem egyhangúlag támogatta a kompozíció felállítását. P. Szűcs Julianna (MSZP), aki tartózkodott, úgy vélte, hogy nem a legszerencsésebb helyre kerül ez a mű, "nem biztos, hogy az Andrássy úti járókelők szeretni fogják ezt". Példaként említette, hogy az esztétikailag kiváló 1956-os emlékmű sincs jó helyen a Felvonulási térnek a jelenlegi részén.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója elmondta: a szobor azt akarja jelképezni, hogy Magyarország nem csak 1956-ban, hanem a vasfüggöny lebontásával is történelmet írt. Fontos, hogy erre felhívjuk a figyelmet - tette hozzá.
A szavazást követően Gy. Németh Erzsébet (MSZP) alelnök sérelmezte azt, hogy Schmidt Mária a főpolgármesterrel folytatott levélváltásában, amit a múzeum honlapján is elhelyeztek, minősíthetetlen módon bírálta a kulturális bizottságot, amiért P. Szűcs Juliannát delegálták a mű bírálóbizottságába. Az alelnök rámutatva, hogy P. Szűcs Julianna a bizottság egyetlen művészettörténész tagja, a testület nevében visszautasította a bírálatot. Schmidt Mária csupán annyit jegyzett meg, hogy szeretné, ha akit érdekel, elolvasná ezt a levélváltást, mivel nincs értelme arról így beszélni. Csomós Miklós (Fidesz) alelnök sajnálatosnak tartotta, hogy ez a téma úgy került elő az ülésen, hogy a bizottság tagjainak többsége nem is ismeri ezt a levélváltást. A politikus nehezményezte azt, hogy alelnöktársa a bizottság nevében nyilatkozott.
A városképvédelmi bizottságban a múlt héten csak a szocialisták ellenezték a szobor felállítását. Az egyetlen jelenlévő SZDSZ-es Halmágyi Judit a vitában nem kifogásolta a mű elhelyezését, szavazatával azonban lehetővé tette, hogy a bizottság elutasította a szobor felállítását.
Ughy Attila (Fidesz) bizottsági elnök szerint kifejezetten politikai okból utasította el az MSZP-SZDSZ többség azt, hogy "a vasfüggöny" lebontásának 20. évfordulójának emléket állító performancot elhelyezzék a Terror Háza Múzeum előtt.
Horváth Gyula (MSZP) alelnök szerint a többség az adott helyen nem, de a főváros más részén elfogadhatónak tartja az általuk egyébként nem éppen esztétikus látványúnak tartott, "brutális" rozsdás vaslánc-szobrot. Nem tartották célszerűnek azt, hogy egy térségben, ilyen töménységben jelenjenek meg olyan jelképek, amelyek egy bizonyos kort jelképeznek. Felhívta a figyelmet a kompozíció balesetveszélyességére is. Nagy rendezvények esetén ugyanis ennek az emlékműnek a fizikai megjelenése, tartalma is veszélyt jelenthet a tömeg számára - jegyezte meg.
A VI. kerületi önkormányzat ugyancsak MSZP-SZDSZ többségű képviselő-testülete és a városrész tervtanácsa támogatta a világörökség részét képező területen a volt vasfüggönyt szimbolizáló alkotás felállítását.
A Terror Háza Múzeum Közalapítványa által felkért F. Kovács Attila építész-belsőépítész egyik tervét a Budapest Galéria bírálóbizottsága is támogatta. A szakértők szerint a felállításra javasolt 380 centiméter hosszú, 296 centiméter magas és 80 centiméter széles kompozíció, a brutális, rozsdás lánctömeg szinte eszköztelenül, mégis hatásosan képes érzékeltetni azt, hogy Magyarországot 40 éven át "vasfüggöny" néven ismert határzár választotta el Nyugat-Európától.
Korábban:
