Franciák a Duna-parton

A ?Dunai kilátások? elnevezésű közösségi művészeti pályázat célja az épületben és körülötte létrehozott installáció volt, amely annak tereit és szellemiségét, feladatát, jelentőségét a befogadó város kontextusához kapcsolja. Nyertes pályamű nem született; a zsűri értékelése szerint a legtöbben félreértették a kiírást, és dekoratív képzőművészeti alkotást javasoltak az intézet előtti térre vagy a homlokzatra, illetve a francia kultúra népszerű elemeiből formáltak szimbólumot. A felhívás azonban kifejezetten az épület és a város viszonyát megjelenítő művet kért. Végül a legtöbb szavazatot elért munka ? a Prehuman Syndicate csoport (Mindák Gergely és N. Iván Kata) Jacqu-art Reflexion elnevezésű projektje ? valósult meg egy továbbfejlesztett változatában: a ház belső tereit és a homlokzatot behálózó, színes szalag-sáv éles fordulatokkal, lebegő, mozgó elemekkel köti össze a térelemeket és díszcsomagolásként kifut a homlokzatra. A szimbólum a francia kultúra sokrétű hatását jeleníti meg a magyarországi közegben.

Az ünnep igazi fénypontja a Kortárs Építészeti Központ által készített kiállítás: ez a lépcsőfordulókban és az emeleti térbe állított falakon megjelenő anyag az épület történetét, előzményeit és építését, befogadását és a városra gyakorolt hatását összegzi. Kevés magyarázó szöveggel, építészeti rajzokkal, archív fotókkal és a tervre gyakorolt hatások, valamint a történelmi-politikai környezet megjelenítésével idézi fel az anyag az 1992-es átadást és az azt megelőző fél évszázadot. Az installációba épített monitorokon a korabeli döntésekben részt vevő személyekkel készített interjúkat látunk-hallunk, egyfajta eleven dokumentációját annak a folyamatnak, ami a 90-es évek elején Budapest egyik legkülönlegesebb épületét eredményezte. 1992-ben az épület ? amely a tervező, Georges Maurios életművében is mérföldkő ? olyan építészeti-kulturális minőséget hozott Budapestre, ami korábban nálunk ismeretlen volt. Azóta a Francia Intézet része lett a városképnek, sőt referenciapont, inspiratív erő a háborúban lebombázott Duna-parti házsor kortárs újrafogalmazásához.

Az évfordulóhoz kapcsolódó konferencián felszólalt Georges Maurios is, mellette az előkészítésben részt vállalt francia és magyar építészek, döntéshozók, akik most, húsz év távlatából a rendszerváltás korát építészeti, diplomáciai és urbanisztikai szemszögből idézték fel.