(MTI) - Göncz Kinga elmondta: Magyarország számára a kultúra révén történő bemutatkozás a legnagyobb lehetőség, ezt azonban egyre tudatosabban kell tenni. A külügyminiszter megjegyezte: az MTV-székház ostroma óta az országkép negatív színezetet is kapott, a magyar szélsőjobb azóta is rendszeresen szerepel mértékadó külföldi lapokban és csatornákon, a pozitív színezet megtartásának záloga a kultúra bemutatása.
Mint említette, az irodalom terén Márai Sándor, Konrád György és Szabó Magda, a filmművészet kapcsán Mundruczó Kornél, a zene világából pedig Schiff András és a Budapesti Fesztiválzenekar jelenti a nemzetközi siker példáját. A kínai magyar kulturális évad kiemelkedő sikere kapcsán a jövőre esedékes New York-i magyar évad jelentőségét, a japán-magyar diplomáciai kapcsolatfelvétel évfordulóját és a pécsi Európa Kulturális Fővárosa 2010 programsorozatot említette.
Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára a kulturális szakdiplomaták beszámolói kapcsán elmondta: sokan az egységes, közvetítenivaló országképet hiányolják. Úgy vélte, hogy Magyarország a 30-40 évvel ezelőtti egzotikumát már elveszítette, még azonban nem "trendi".
A sikeres kulturális szakdiplomaták módszereiről szólva elmondta: a tel-avivi szakember a véleményformáló közösségi terekbe "nyomult be", a párizsi intézet az új honlap létrehozásával a látogatószám ugrásszerű növekedését érte el, a berlini Collegium Hungaricum pedig az új épület adottságait használja ki maximálisan.
Az évadok jelentősége kapcsán a hosszú távú, folyamatos hatás fontosságát hangsúlyozta, és a közelgő Haydn-év, Liszt-év és Radnóti-év említésével kívánt ötletet adni a szakdiplomaták tervezendő programjaihoz.
Hankiss Elemér szociológus a Találjuk ki, hogy hogyan találjuk ki című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország 1995 óta számos tekintetben szinte eltűnt a világtérképről, így a legfontosabb feladat a politikai, társadalmi és kulturális önmeghatározás lenne.
