(MTI) - Öt tudós a külső tagok fórumán vette át Pálinkás Józseftől, az MTA elnökétől az elismeréseket. Az Arany János-életműdíjat, amelyet 2011-ben az MTA Elnöksége Feszt Györgynek, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanárának adományozta az erdélyi magyar tudományos élet, valamint a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés előmozdításában elért kimagasló érdemeiért, az Akadémia közgyűlésén adták át.
Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díjjal ismerték el Bíró Domokost (Románia), a fizikai tudományok doktorát, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanárát, akinek "oktatói, kutatói, eszközfejlesztői munkásságát világviszonylatban jegyzett tudományos eredmények elérése fémjelzi - szülőföldjén megvalósított kutatással", valamint Sándor Annát (Szlovákia), a Konstantin Filozófus Egyetem (korábban Nyitrai Pedagógiai Fakultás) magyar nyelv és irodalom tanszékének vezetőjét, akinek köszönhetően tanszéke "nagyszerű tudományos, oktatási és emberi közösséggé érett az elmúlt években, meghatározó tényező lett a szlovákiai felsőoktatásban, az egyetemes és a kisebbségi magyar tudományban és kultúrában".
Az Arany János Fiatal Kutatói Díj idei kitüntetettje Pósa Mihály (Szerbia) vegyész, az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Karának Gyógyszerészet-tudományi Tanszékének docense, aki "oktatói és kutatói munkájával egyszerre erősíti a magyar és a nemzetközi tudományosságot: közreműködik a vajdasági magyar utánpótlás kinevelésében, és jelen van a nemzetközi tudományos világban".
Az Arany János-érem idei díjazottjai Halász Albert (Szlovénia), a lendvai magyar önkormányzat elnöke, aki "tudományos, kutatásszervezői, írói, valamint média- és közéleti tevékenységével közel két évtizede szolgálja a muravidéki magyar közösséget", valamint Hámos László (Amerikai Egyesült Államok), a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) elnöke, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) üléseinek állandó meghívottja, aki a méltatás szerint "felbecsülhetetlen szolgálatot tett az egyetemes magyarságnak".
Pálinkás József köszöntőjében a kulturális nemzet összetartozásáról beszélt. "A politikai nemzethez való tartozást egykor a határok szabályozták, azok az érzések viszont, amelyek a kulturális nemzethez való tartozást határozzák meg, sokkal nehezebben megfogalmazhatók, ugyanakkor sokkal fontosabbak" - emelte ki a tudós társaság elnöke.
A kulturális nemzethez való tartozásnak egyetlen gátja van, "mi magunk". A kulturális nemzet összetartozásért le kell győzni a bennünk lévő akadályokat, vállalni kell a kulturális nemzethez való tartozás feladatát, ez a feladat erőfeszítést kíván, dolgozni kell érte minden egyes nap.
Pálinkás kitért arra, hogy az MTA az Akadémiai törvény 2009-es módosításakor feladatává tette a kulturális nemzet minden tagjával való kapcsolattartást. "Mi mindannyian az egyetemes tudományért dolgozunk, de tesszük ezt magyarként, magyar nyelven még akkor is, ha idegen nyelven publikáljuk munkáinkat" - hangsúlyozta.
A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben több évtizedes szünet után újította fel a külső tagság intézményét. 1996-ban alakult meg a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (MTK), amely a határon túli magyar tudományosság ügyének letéteményese az Akadémián. Ennek kiterjesztéseként jött létre az MTA külső köztestülete a tudományos fokozattal rendelkező, magukat magyarnak is valló, a világ bármely országában élő kutatók számára.
