A 200 oldalas könyv a KultúrPont Iroda két és fél éve elindított ?Kultúra és az EU? akkreditált tanfolyamának jegyzete alapján készült; a tanulmányok készítésénél a szerzők figyelembe vették oktatási tapasztalataikat és a 70 tanfolyam 1000 hallgatójának visszajelzéseit.
Az egyik leghosszabb fejezet foglalkozik az ingó és ingatlan kulturális javak védelmével ? amely azon kivételes kulturális területek egyike, amelyet az EU közös szabályozás alá vont. A könyvből megtudhatjuk, milyenek a kulturális területre vonatkozó uniós jogszabályok, milyen a közművelődés helyzete, hogyan és honnan juthatunk gyorsan uniós szakinformációhoz, miként alakul ki az európai identitás. Áttekintést kapunk az EU intézményrendszerének, döntéshozatali mechanizmusainak működéséről és megismerkedhetünk az oktatás és az audiovizuális terület helyzetével is.
A könyv valamennyi fejezetét a téma egy-egy szakértője írta: többségük egyetemi, főiskolai tanár, illetve minisztériumi vagy országgyűlési főtisztviselő. Szakterületükön számos tanulmányuk jelent már meg, és rendszeresen tartanak konferenciákon, továbbképzéseken is előadásokat.
Ez a kötet nem hiányozhat a magyar kulturális szakemberek, EU-szakos egyetemisták, de az európai uniós kérdések iránt komolyabban érdeklődők polcáról sem.
A könyvet egyelőre kizárólag az iroda honlapján (www.kulturpont.hu/tankotet.php) keresztül lehet megrendelni 3400 Ft-os áron.
Ajánló
Mit tesz az EU a kultúráért? Tényleg veszélybe kerültek a nemzeti értékek? Mióta szerepel a kultúra az alapszerződésekben? Az ilyen és ezekhez hasonló kérdések alig több mint egy évtizede kapnak nagyobb nyilvánosságot hazánkban. Mára az Európai Unió napi beszédtéma lett ugyan, de még mindig viszonylag keveseknek vannak megfelelő mélységű, megfelelő minőségű információi az integrációról.
Ez a kötet nem hiányozhat a magyar kulturális szakemberek, EU-szakos egyetemisták, de az európai uniós kérdések iránt komolyabban érdeklődők polcáról sem. Az európai uniós kérdések keresztmetszetét nyújtja egy gyakran háttérbe szoruló terület, a kultúra szemszögéből nézve. Megtudhatjuk, milyenek a kulturális területre vonatkozó uniós jogszabályok, milyen a közművelődés helyzete, hogyan és honnan juthatunk gyorsan uniós szakinformációhoz, miként alakul ki az európai identitás. Áttekintést kapunk az EU intézményrendszerének, döntéshozatali mechanizmusainak működéséről és megismerkedhetünk az oktatás és az audiovizuális terület helyzetével is.
Ebben a könyvben előttünk van szinte minden, amit tudni szerettünk volna a kultúra és az Európai Unió kapcsolatáról ? csak eddig nem volt hol elolvasnunk...
Technikai adatok
Méret: B5
Oldalszám: 200 oldal belív + borító
Papír: belív 80g offset 1+1 szín, borító 250g műnyomó matt fóliával 4+0 szín
Kötészet: ragasztott
Ajánlott bolti ár: 3.400 Ft
Előszó
Tisztelt Olvasó!
Az Európai Uniót említve elsősorban a gazdasági és a politikai kérdések jutnak eszünkbe ? pedig az európai azonosságtudat elsősorban a közös kultúrában gyökerezik. Az európai döntéshozókat csupán egy-két évtizede foglalkoztatja ez a régi-új, az európai polgárokat mindennél jobban összefogni képes fogalom. Magyarországon az Európai Unióval kapcsolatos fogalmak pedig csupán a rendszerváltás óta részei a közbeszédnek, és még mindig gyakoriak a fogalmi zavarok.
Reményeink szerint ez a hiánypótló kötet is hozzájárul majd e zavarok tisztázásához. Bár Magyarországon a kilencvenes évek óta a legtöbb egyetemen és főiskolán tanítanak európai uniós ismereteket, ám kifejezetten kulturális szempontból mind ez ideig kevesen vizsgálták Magyarország és az Unió kapcsolatát. A kulturális és kreatív vállalkozások Európa-szerte tapasztalható erősödése, gazdasági térnyerése azonban azt bizonyítja, vannak még a kultúra területén kiaknázatlan lehetőségek.
Kötetünkben igyekeztünk a kultúra és az Európai Unió kapcsolatát minél több oldalról bemutatni. Az itt szereplő tanulmányok végén legtöbbször ajánlott irodalmat is megadunk a téma iránt mélyebben érdeklődők számára. Köszönjük a szerzők, kollégáink munkáját, segítségét, valamint köszönjük tanfolyamaink hallgatóinak, hogy tanácsokkal, észrevételekkel közreműködtek kiadványunk elkészítésében.
Reméljük, kiadványunkat haszonnal forgatja majd munkája során. Szeretnénk, ha észrevételeivel, jobbítási javaslataival Ön is hozzájárulna e vállalkozás sikeréhez.
Budapest, 2005. május
a szerkesztő
Néhány szó a szerzőkről
Dr. Boros László
Jogász, szociológus, politológus. Az ELTE Jogszociológia tanszékének és Európai Tanulmányi Központjának vezetője. Jelenleg az EU intézményrendszerével és jogával foglalkozik.
Ferkelt Balázs
Közgazdász, tanár. A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdaságpolitika tanszékének főiskolai adjunktusa, valamint a Kar Európa-tanulmányi Központjának koordinátora. Mindezeken kívül a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Ph.D.-hallgatója. Kutatási témája az európai integráció gazdaságtana és fejlődéstörténete, különös tekintettel a monetáris és regionális politikára.
Dr. Horváth Zoltán
Az Országgyűlés Külügyi Hivatala EU Főosztályának vezetője. Számos uniós könyv szerzője (?Kézikönyv az Európai Unióról?, az ?Európai Parlament együttdöntési szerepe?), illetve társszerzője (?Az Európai Unió Alkotmánya?, az ?Európai Parlament?). Fő szerzője továbbá a közigazgatási szakvizsga uniós tankönyvének, és szerzője mintegy kéttucat tanulmánynak. Ph.D. disszertációját az EU döntéshozatali rendszeréből írta. A magyar Konvent-delegáció tanácsadója és állandó kísérője volt. 2000-ben és 2002-ben is a kormányzati EU Kommunikációs Stratégia egyik szerzője. Rendszeresen ad elő egyetemeken, felnőttképzési programokban.
Kemenszky Ágnes
A Budapesti Corvinus (korábban: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási) Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok tanszékén egyetemi tanársegéd és a Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Program doktorandusz hallgatója. Kutatási területei: Balkán, Közép- és Kelet-Európa és az Európai Unió.
Dr. Koncz Gábor
Közgazdász. 1975-től hozzávetőleg 120 publikációja jelent meg. Témakörök: művelődés-gazdaságtan, kulturális tervezés, nonprofit szektor, kulturális menedzsment, kulturális turizmus, rendezvényszervezés, nemzetstratégia. Dolgozott újságíróként, tudományos kutatóként, UNESCO-tanácsadóként, minisztériumi tisztviselőként, illetve kulturális intézmények vezetőjeként. Számos hazai és nemzetközi konferencián vett részt, illetve szervezett ilyeneket. Több egyetemen is előad.
Kosztolni Ildikó
A Janus Pannonius Tudományegyetemen (jelenleg: Pécsi Tudományegyetem) bölcsészkarának elvégzése után a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen (jelenleg: Budapesti Corvinus Egyetem) posztgraduális tanulmányokat folytatott nemzetközi kapcsolatok szakon, jelenleg az ELTE esztétika doktori programjának hallgatója. Évek óta az elektronikus médiában tevékenykedik.
Kovácsné Koreny Ágnes
Könyvtár-magyar szakos előadóként diplomázott 1994-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán, később felsőfokú marketing- és reklámmenedzseri szakképesítést szerzett. Jelenleg Ph.D. tanulmányainak utolsó szakaszában van az ELTE BTK-n. 1996?2004 között az Európai Bizottság Magyarországi Delegációján dolgozott információs referens munkakörben. Fő szakterülete az EU információs, dokumentációs és kommunikációs rendszere, forrásai. Szerzője és szerkesztője volt a 2000-ben megjelent ?Az Európai Unió. Tájékoztatási segédlet? című kézikönyvnek. Az elmúlt években számos cikket publikált, előadásokat tartott; ma is szerkesztője a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás című folyóirat európai uniós rovatának. 2004 novembere óta az Országgyűlési Könyvtár munkatársa, a Parlamenti Európa Klub szervezője.
Loboda Zoltán
1997 óta az Oktatási Minisztérium nemzetközi területének munkatársa. Részt vett a magyar oktatásügy felkészítésében az uniós csatlakozásra. Számos nemzetközi összehasonlító oktatáspolitikai elemzés hazai szakmai koordinátora. Jelenleg az Oktatási Minisztérium EU Koordinációs és Tervezési Főosztályának vezetője.
Dr. Nagy Mihály
Régész-muzeológus, a történelemtudomány (régészet) kandidátusa. Korábban a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa, Római Gyűjteményének vezetője, és a múzeum tudományos titkára volt. Főbb kutatási területei: a római birodalom tartományainak és a barbárok lakta területek régészete és története. Pannóniai városok, a Kárpát-medence népcsoportjai a római korban. Az ingatlan kulturális örökség (régészeti lelőhelyek, műemlékek) közigazgatási kérdései, a védelemmel kapcsolatos jogalkotás elmélete és gyakorlata, a kultúra szerepe a gazdasági fejlesztésben stb. Jelentősebb kiállításai: Az első kínai császár cseréphadserege (1988); Római építészet Portugáliában (1989); Lapidárium ? A Magyar Nemzeti Múzeum Római Kőtára (állandó kiállítás, 1998). Több régészeti témájú kiadvány szerkesztője. Kutatási eredményeit szemináriumok, hazai és nemzetközi konferenciák keretében ismertette. Több mint száz, a szakterülettel kapcsolatos publikációja jelent meg.
Pálóczi-Horváth Viktória
1995 óta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, majd 1998-tól a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának európai ügyekért felelős munkatársa. Részt vett a magyar EU-csatlakozás kulturális és audiovizuális területet érintő előkészítő munkájában és az ahhoz kapcsolódó tárgyalásokon. Az uniós ügyek mellett ellátta az Európa Tanács kulturális együttműködésével kapcsolatos hazai feladatokat, 1996 és 2002 között képviselte Magyarországot az ET Kulturális Bizottságában. Jelenleg ellátja, illetve koordinálja a kultúrával és audiovizuális politikával összefüggő uniós feladatokat, az uniós döntéshozatalban való magyar részvételt. Képviseli a tárcát a Kultúra 2000 program Irányító Testületében, illetve esetenként más EU-s fórumokon. A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának és tagállamként való működésének elősegítése érdekében folytatott munkája elismeréseként 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.
Rónai Iván
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában (illetve jogelődjénél, az MKM-ban) dolgozik 1996. április 1. óta. A kulturális örökséggel, a közgyűjteményekkel és a közművelődéssel kapcsolatos a munkája. Végzettsége szerint közgazdász-informatikus. Korábban az Országgyűlési Könyvtárban dolgozott, a könyvtár informatikai fejlesztésével és információs szolgáltatásaival foglalkozott. Angolul, németül, oroszul, franciául és spanyolul beszél. A EU-csatlakozási tárgyalásokon a kulturális fejezetben és a kulturális javak forgalma témájában kapott szerepet. Számos nemzetközi konferencián tartott előadást, vagy képviselte a magyar álláspontot.
Sasvári Nóra
Közgazdász, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) Nemzetközi Kapcsolatok szakán végzett 1998-ban, jelenleg ugyanott Ph.D. dolgozatát írja. Témája a nonprofit szervezetek érdekérvényesítési és finanszírozási lehetőségei az Európai Unióban. Önkéntes diákként, majd részidőben több civil szervezetnél dolgozott, és ma is aktív résztvevője a szektor életének. 2002 óta nemzetközi civil ügyekkel foglalkozik, jelenleg az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Civil Kapcsolatok Főosztályának osztályvezetője
Zongor Attila
A KultúrPont Iroda vezetője és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában az Európai Ügyek és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának pénzügyi tanácsadója. Kutatási témája a kultúrafinanszírozás, számos e témában írt tanulmány szerzője.
Tartalomjegyzék
Előszó
Horváth Zoltán: Az Európai Unió fejlődéstörténete
1. Az európai integráció létrejötte
2. Az európai integráció első négy évtizede
3. Közösségekből Unió ? Európa Maastricht
4. Az Európai Unió az ezredfordulón ? a bővítés és a mélyítés kettős célkitűzése
Kemenszky Ágnes: Az Európai Unió intézményei
1. Európai Tanács
2. Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa, röviden: Tanács)
3. Európai Bizottság
4. Európai Parlament
5. Európai Közösségek Bírósága (Európai Bíróság)
6. Európai Számvevőszék
7. Régiók Bizottsága
8. Gazdasági és Szociális Bizottság
Ferkelt Balázs: Döntéshozatal az Európai Unióban
1. A közösségi döntéshozatal általános jellemzői
2. A konzultációs eljárás
3. Az együttműködési eljárás
4. A hozzájárulási eljárás
5. Az együttdöntési eljárás
6. Az információs eljárás
7. Költségvetési eljárás
8. Közösségi döntéshozatal az Alkotmányos Szerződés rendelkezései értelmében
9. Közösségi döntéshozatal a kulturális politika terén
Boros László: A kulturális jogok az Európai Unióban
I. Az Európai Unió jogának sajátosságai
1. A nemzetállami jogrendszerek főbb jellegzetességei
2. Az uniós jogrendszer működése
3. Az Európai Unió jogforrási rendszere
II. A kultúra mint a jogi szabályozás tárgya
1. A kultúra az EU jogában
2. A jogharmonizáció
3. Uniós és magyar szabályozás a kulturális területen
Zongor Attila: Az Európai Unió kulturális tevékenysége
1. Bevezető
2. A kultúra szerepe az Európai Unióban
3. Maastricht után
4. Az Európai Unió Alkotmánya és a kultúra
5. A kultúrát támogató programok első generációja
6. A Kultúra 2000 keretprogram
7. Az Európai Unió egyéb kezdeményezései
8. A kulturális támogatások jövője ? ?Kultúra 2007??
9. Összegzés
Pálóczi-Horváth Viktória: Az EU-csatlakozási tárgyalások eredményei az audiovizuális politika területén
1. Jogharmonizáció
2. Az audiovizuális szektor támogatására létrehozott közösségi programok
3. MEDIA Plus program (2001?2005)
Rónai Iván: Az EU-csatlakozási tárgyalások eredményei a kultúra területén
1. Kulturális jogharmonizáció
2. Kulturális áruk szabad áramlása
3. Az európai kulturális örökség védelme
4. Egyéb, a kultúrát is érintő jogharmonizáció
5. Az európai kulturális politika kérdése ? állami támogatások
6. A strukturális alapok és a kultúra
Nagy Mihály: Az ingatlan kulturális örökség védelme az Európai Unió országaiban
I. Jogi szabályozás
II. Az örökségvédelem gyakorlata az Európai Unió országaiban
1. Szervezet
2. Decentralizáció, dekoncentráció
3. Pénzügyi eszközök
4. Szabályozás egyes európai országokban
5. Műemléksűrűség
6. Csatlakozás az Európai Unióhoz, és az örökségvédelem helyzetének alakulása
7. A kulturális örökség és az Európai Unió gazdasági és szociális kohéziós politikája
8. A hazai örökségvédelem feladatai
III. Az ingó kulturális javakra vonatkozó szabályozás
1. Jogszabályi háttér
2. A központi hatóság
3. Együttműködés a tagországok között
Koncz Gábor: EU és közművelődés
1. Az EU: kultúrák találkozása.
2. Az EU kulturális lényege
3. Magyar EU-tópiák
Loboda Zoltán: Az Európai Unió oktatási és képzési politikájának fejlődése
1. A közös értékektől és érdekektől az intézményesült oktatáspolitikai cselekvésig
2. Az oktatáspolitikai együttműködés intézményesülése
3. Maastrichti Szerződés (1992)
4. Közösségi programok prioritásai az oktatás területén
5. Az Amszterdami Szerződéstől Lisszabonig
6. A ?lisszaboni fordulat?: új szakasz az Európai Unió oktatáspolitikájában
7. Az egységes európai oktatási térség megteremtésének európai programja
Sasvári Nóra: Nonprofit szektor az Európai Unióban
1. Miért irányul egyre nagyobb figyelem a nonprofit szektorra?
2. Mik a nonprofit szervezetek közös vonásai és szerepük?
3. Az Európai Unió és a civil szervezetek
Kovácsné Koreny Ágnes: Integráció, információ, kommunikáció
1. Az Európai Unió információs, dokumentációs rendszere
2. Az Európai Unió Hivatalos Lapja (Official Journal)
3. Hozzáférés a közösségi adatbázisokhoz
4. Az Európai Parlament információs, dokumentációs forrásai
5. Hírek az Európai Unióról/tól
6. Európai uniós pályázati oldalak
7. Információs források a kultúra területén
8. További információs helyek Magyarországon
Kosztolni Ildikó: Az Európai Unió jelképei
1. Az Európai Unió zászlaja
2. Az európai himnusz
3. Euró, az egységes valuta
4. Európa Nap
5. Jelmondat
6. Hivatalos nyelvek
