(MTI) - Hiller István az estébe nyúló, csaknem hat órán át tartó ülésen komoly sikerként értékelte, hogy az Európai Unió (EU) júniusban elfogadta a hazai filmtörvény adókedvezményre vonatkozó fejezetét. Elmondása szerint az utóbbi 4 évben a magyar filmipart érintő beruházások megtízszereződtek, és 2007-ben már elérték az 55 milliárd forintot, ez a beruházási kedv azonban az adókedvezmények ismételt hatályba lépésével a tárcavezető várakozásai szerint még hatványozottabbá válhat.
Kétéves előkészítő munka után hétfőn fogadta el az Országgyűlés az előadó-művészeti törvényt. Hiller István rámutatott: a jogszabály 2009 márciusában lép életbe, kivéve az adókedvezményre vonatkozó passzusait, amelyeket a filmtörvényhez hasonlóan az EU-nak is el kell fogadnia. Hangsúlyozta: széles körű szakmai egyeztetések kísérték a jogszabály szövegének kidolgozását, amelyet végül 16 szervezet támogatott közös szándéknyilatkozatban. A tárca igyekezett a jogszabályt ellenzők javaslatait is figyelembe venni - jegyezte meg Hiller István, hozzátéve: a törvényt végül a parlament csaknem 60 százaléka megszavazta.
A tárcavezető szólt az új fesztiváltámogatási stratégiáról is: beszámolója szerint, bár a területre kevesebb támogatást tudnak fordítani jövőre, azt világos, kiszámítató pályázati rendszerben, a szakmai színvonalat mérlegelve osztják el. Hiller István megemlített egy el nem fogadott jogszabályt is; mint mondta, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) járulékbevételei évek óta folyamatosan csökkennek, ezért nagy szükség lenne a járulékoltatási kört újrarajzoló törvényre.
A Reneszánsz év az első átfogó, kulturális tematikus évad Magyarországon - hívta fel a figyelmet a miniszter. Mint elmondta a rendezvénysorozatra fordított 4 milliárd forintból egyebek között 34 kiállítást, 29 színházi bemutatót, 95 fesztivált és falunapot támogattak, míg a Reneszánsz túrák keretében 45 ezer szegény sorban élő gyermeket utaztattak. A Reneszánsz évhez eddig összesen 3 millió ember kapcsolódott - emelte ki.
Hiller István szerint a kulturális vidékfejlesztés a tárca stratégiájának egyik leglényegesebb eleme: még folyik a kistelepülési kulturális centrumok felújítására kiírt, 21 milliárdos pályázat elbírálása, amelyre az ország 3200 településéből 997 pályázott, míg az Agóra program a megyei jogú városok kulturális központjaira szán 25 milliárd forintot.
A miniszter tájékoztatása szerint a tárca idén nem szervezett külföldi magyar kulturális évadot, de az indiai és a kínai programsorozatok erre az évre is áthúzódtak, 2009-ben pedig New Yorkban és Washingtonban mutatják be a magyar kultúrát. Hiller István megemlítette a folyamatosan épülő kulturális szakdiplomáciai hálózatot, amelynek keretében már a világ hét városában segítik a nagykövetségek munkáját szakdiplomaták.
Az idén kezdődött kulturális beruházások közül a tárca vezetője kiemelte a szentendrei Skanzen örökség programot, a Zeneakadémia teljes felújítását és a Szépművészeti Múzeum jelentős bővítését, de szólt arról is, hogy a budai Vár fejlesztése az I. kerületi önkormányzat által elrendelt változtatási tilalom miatt nem valósulhatott meg. Az ezekhez a beruházásokhoz igénybe vett EU-támogatások bizonyítják, hogy kulturális célokra is fel lehet használni uniós forrásokat - hívta fel a figyelmet.
Hiller István elmondása szerint a pécsi EKF-program pénzügyi hátterét biztosítja a kormány, így financiális akadálya nem lesz a beruházásoknak. "A folyamatos személyi változások valóban nehéz helyzetbe hozták a programot, de az OKM részéről az együttműködés töretlen" - hangsúlyozta a miniszter, majd hozzátette: a tárca jövőre 460 millió, 2010-ben 1 milliárd forintot biztosít Pécsnek kulturális programokra.
A miniszter az eredmények között említette, hogy idén elcsendesedtek a Magyar Állami Operaház körüli viták, elismerte azonban, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) létrehozása körül megoszlanak a vélemények.
Hiller István kitért a magyar kultúra médiareprezentációjára is, úgy vélve, sokkal nagyobb az igény a színvonalas kultúrára, mint amit a hazai média jelenleg bemutatni képes.
A miniszteri beszámolóra a bizottság minden jelen lévő tagja reagált, hozzászólásaikban legtöbben a KÖSZ, illetve az operaház működésével, valamint az előadó-művészeti törvénnyel kapcsolatos problémákra hívták fel a figyelmet. Utóbbinak a munkaviszony megszüntetését szabályozó passzusát kritizálta például Halász János, a bizottság fideszes alelnöke, aki szerint az létbizonytalanságba sodorja a művészeket. A kormánypárti és ellenzéki honatyák egyetértettek az NKA járulékbevételeit módosító törvény szükségességében; mint Schiffer János (MSZP) fogalmazott: "megijedtünk, mikor az internetes lobbi szembeszállt velünk, és ez az ijedelem indokolatlan volt".
Hiller István zárszavában úgy vélte, jelenleg korszakfordulót él meg a világ, ezért a sikeres jövőhöz "struktúraváltást kell véghez vinni, amelyben az oktatás, a kultúra és az innováció áll középpontban".
