(MTI) - A tárcavezető a modernizáció fő irányaiként a kulturális vidékfejlesztést, a tehetséggondozást, az országkép alakítását, a kulturális finanszírozási rendszer átalakítását és az Európa Kulturális Fővárosa program megfelelő végrehajtását említette.
Hangsúlyozta ugyanakkor: a javaslatot "nyílt vitaanyagnak" szánja , a koncepció csak ajánlat, a benne foglaltak "nem megfellebbezhetetlenek".
Elöljáróban leszögezte: az anyag nem stratégia, hanem koncepció, az általa átfogott időtáv pedig elég hosszú ahhoz, hogy végrehajtsák, de elég rövid ahhoz, hogy átlátható és számonkérhető legyen.
Hiller István éles különbséget feltételezett a kultúrpolitika és kulturális politika között, utóbbit nevezve megfelelőnek. Az állami szerepvállalást úgy kell átalakítani, hogy a programokra ne rátelepedjen, hanem keretet adjon és kezdeményezzen - vélekedett. A programok elindításában működjön közre, de ne feltétlenül kövesse végig, ha az már működik és életerős, szálljon ki, és más területen kezdeményezzen.
A kulturális vidékfejlesztéssel kapcsolatban elmondta: ezen a téren egyszerre van jelen pénzhiány és pazarlás. Példaként említette, hogy a kistelepüléseken egymás mellett tartanak fenn e-pontot, Sulinetet és Teleházat is, holott ezeket egy multifunkcionális közösségi térben lenne gazdaságos működtetni.
Folytatásra érdemesnek tartotta a hagyományőrző Közkincs programot, a kistelepülések könyvtárait fejlesztő PORTÁL programot és a múzeumok modernizációját célul kitűző ALFA programot.
A kulturális oktatással kapcsolatban az új, XXI. századi forma megtalálását sürgette és utalt az egykori, professzorokat nevelő Eötvös-kollégiumra. A Nemzeti Alaptantervben (NAT) az anyanyelvi kompetencia a nyelv és kultúra megismertetését célzó részek modernizációs felülvizsgálatát sürgette.
Szükségesnek tartotta az ösztöndíjak "leltárának" elkészítését, ismertetése szerint ugyanis a ösztöndíjak sokféleségében már nehéz eligazodni. Hangsúlyozta azonban, hogy nem centralizációra törekednek, hanem áttekintést kívánnak nyújtani.
Kiemelkedő feladatként említette az országkép kialakítását. Úgy vélte, nemzetközi tendencia nemzeti identitások erősödése, amit főleg a kulturális politikán keresztül lehet tovább ösztönözni.
A Nemzeti Emlékezet Program középpontjában jövőre a kétszáz éve született Batthyány Lajos és a 125 éve született Kodály Zoltán áll majd - mondta.
A nagykiállításokról szólva elmondta: érdemes volt ezeket Magyarországra hozni, mivel a látványos rendezvények a turizmusra és a gazdaságra is pozitívan hatnak. Ismertetése szerint a Van Gogh-kiállítás után egy jelentős Dzsingisz kán-tárlat nyílik majd jövő év tavaszán Budapesten.
Jövő évben létrehozzák a magyar kultúra nagykövete címet - jelentette be a tárcavezető, hozzátéve, hogy a címet először január 22-én adják át.
A kultúra finanszírozásával kapcsolatban a vállalati szféra szerepvállalásának fontosságát hangsúlyozta.
Hiller István újságírói kérdésre elmondta: még nem kapott választ arra a levélre, amelyet múlt héten írt román kollégájának a a Babes-Bolyai egyetemen történtek miatt. A tárcavezető azért írt, mert a Babes-Bolyai Tudományegyetemen eltávolították a magyar nyelvű feliratokat, és két magyar oktatót kizártak az intézményből. A miniszter hangsúlyozta: a román oktatási miniszter válaszát nyilvánosságra fogja hozni.
További cikkek ebben a rovatban
