 |
| Hiller István |
A szaktárca vezetője nyitóbeszédében hangsúlyozta: meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a művészetek és az üzleti élet találjanak egymásra, s az önkormányzat, az állam, illetve a minisztérium mellett üzleti szereplők is bekapcsolódjanak a Kulturális Örökség Napjai programsorába. Hiller István úgy véli: érdemes erre az eseményre többet fordítani, hogy "a következő években kedves, kellemes kulturális népünnepéllyé, egy új kulturális hétvégévé" válhasson.
A miniszter beszédében kitért arra, hogy a "titkolt kincsünk napjain" - egyebek mellett - megcsodálhatjuk a legmagasabb közjogi méltóságok, a köztársasági elnök munkahelyét, a Magyar Nemzeti Bank elnöki irodáját, az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Balesetelhárító Központját is, de számos kistelepülés csodái is megnyílnak.
"Legyen ez egy közünnep, vigasság, ahol sokkal jobban érezhetjük magunkat közös kincseinknek örülve" - mondta Hiller István, aki szeretné, ha az a kulturális ünnepségsorozat, amelyet a Múzeumok éjszakája nyitott meg nyáron, a Kulturális örökség napjaival egy ívet zárna. A szakminiszter felhívta a figyelmet arra is, hogy a kulturális örökség mindannyiunk közös öröksége, amelyet kaptunk, kötelességünk őrizni és az utókornak továbbadni.
Franciaországban 1984-ben született meg a nyitott műemlékek napjának gondolata: tárják ki a kapuikat a nagyközönség számára olyan épületek is, amelyek egyébként egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan látogathatók. Ma már 49 országban rendezik meg az örökségnapokat. Közös cél, hogy az európai államok fölhívják a figyelmet az épített örökség értékeire és megőrzésük fontosságára, fölkeltsék a civil társadalom figyelmét, érzékennyé tegyék a polgárokat a kulturális örökség megbecsülésére, ápolására, megóvására.
Magyarországon 1999 óta az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, illetve 2002-től jogutóda, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezi, koordinálja a Kulturális Örökség Napjait évente más és más központi témával.
Az idei év központi témája: Újjászületés - Reneszánsz év
