Mediterrán és közép-európai fekvése révén Horvátországnak változatos kulturális és természeti értékei vannak. A 13 évszázados horvát államjogi hagyomány a térséget korábban uraló geopolitikai képződmények, a görög városállamok, a hatalmas Római Birodalom és Bizánc örökségén jött létre, s történelmi fejlődésére meghatározó volt a környező erős birodalmak befolyása. Az idők során azonban Horvátországnak sikerült megőriznie államisága folytonosságát, a horvátságnak pedig nemzeti önazonosságát.
Horvátország a nagy európai civilizációk hagyományait bármennyire is összetett a történelmi, társadalmi, politikai és kulturális környezetben örökölte, tevékenyen munkálkodott saját műveltségi értékeinek megteremtésén, követve az eredeti és jellegzetesen horvát elgondolásokat, illetve sajátos módon honosítva a helyi alkotói szellem által megfogalmazott idegen hatásokat.
Ezt az örökséget értékelte és tüntette ki az UNESCO amikor 1979-ben a Világ Emlékezete védett értékeinek listájára felkerült Dubrovnik és Split óvárosa, az előbbi az anyagba foglalt legmagasabb fokon sugárzó nemzeti szellemiség, az utóbbi pedig híven tükrözi a lenyűgöző és erős horvát kikötőváros létrejöttét és különös fejlődési útját egy későókori palota falain belül. A természeti értékeknek köszönhetően a horvát nemzeti parkok az ország területének jelentős hányadát teszik ki, s ezek közül is az egyik leglátványosabbak a két kulturális emlékkel egyidejüleg a Világörökség részévé választott Plitvicei-tavak.
Miután 1991-ben az ország elnyerte függetlenségét s területi szuverenitása is helyreállt, a listára felkerült Trogir történelmi negyede, a Šibenik-i székesegyház, valamint Euphrasius episzkopális műemlékegyüttese Poreč városában. Ógörög eredetét a nevében máig őrző Trogir a 12. és 13. századi román stílusú horvát városépítészet gyöngyszeme, a Šibenik-i székesegyház pedig korának építészeti-szobrászati mesterműve, Juraj Dalamtinac lángoló tehetségének örökértékű emléke. Euphrasius Poreč-i remekmívű korakeresztény bazilikája kitűnően példázza az örökség és örököseinek viszonyát, hiszen ott a horvát népesség a régi korok emlékeinek elkötelezett őre.
A Horvát Köztársaság Kulturális Minisztériuma a rá bízott világörökségi és egyéb kulturális értékekről a lehető legigényesebben gondoskodik, s természetesen az UNESCO által jegyzett emlékekről is. A Világörökségi Listáravétel 25. évfordulója alkalmából megrendezett párizsi kiállítás pedig erről az anyagról volt hivatott tudósítani a nemzetközi kulturális közvéleményét.
