Húszéves a budapesti Román Kulturális Intézet

Kultpol


brindusaicr.jpg
Brindusa Armanca
(MTI) ? A Román Kulturális Intézet 1992-ben nyitotta meg kapuit Budapesten, a szegedi fiókintézet pedig ötéves az idén ? mondta Brindusa Armanca igazgató, aki egy monográfiát is összeállít az eltelt 20 évről. Interjúkat készített az előző intézetigazgatókkal, és összegyűjtötte az írásos dokumentumokat, fényképeket, amelyekből mozaikként áll össze a két évtized munkája.
 
 
Az intézet folytatja az együttműködést a Terror Háza Múzeummal és március 20-án Fekete március címmel az 1990-es marosvásárhelyi román-magyar zavargásokról rendeznek közös konferenciát. Az összetűzéseknek három magyar és két román halálos áldozata volt, Sütő András írót pedig úgy megverték, hogy elvesztette egyik szeme világát ? idézte fel az igazgató.
 
 
Rámutatott, hogy kutatások nyomán egyre többen úgy tartják, felsőbb utasításra a volt Securitate emberei provokálták ki a zavargásokat, hogy igazolják, szükség van egy új hírszerző szolgálat megalakítására. A budapesti konferencián román részről Smaranda Enache, a Pro Europa Egyesület elnöke, emberjogi aktivista, Gabriel Andreiescu politológus és Radu Carp egyetemi tanár vesz részt. 
 
 
A Budapesti Tavaszi Fesztiválon a Nemzeti Színházban vendégszerepel a nagyszebeni Radu Stanca Színház társulata. Caragiale Farsang című darabját Silviu Purcarete, a világhírű rendező állította színpadra. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban a csodagyerekként indult brassói születésű Mihaela Ursuleasa zongoraművésznő ad koncertet, amelyen a fiatal pianista kedvenc szerzői, Constantinescu, Bartók és Schumann műveit szólaltatja meg. Mindkét programot támogatja a budapesti Román Kulturális Intézet.
 
 
A Műcsarnokban egy áprilisban nyíló nagyszabású kiállításon mutatkozik be Kolozsvár képzőművészeti élete. A július végéig nyitva tartó tárlaton 31 kolozsvári művész szerepel, köztük Mircea Cantor, akinek önálló kiállítása is volt a Műcsarnokban 2008-ban, és akit Párizsban tavaly Marcel Duchamp-díjjal tüntettek ki. A művészek alkotásai mellett a közönség megismerkedhet helyi kiadványokkal, valamint olyan alternatív kiállítóhelyekkel, mint az Ecsetgyár ? emelte ki Brindusa Armanca. Hozzátette, hogy áprilisban román?magyar konferenciát is rendeznek a művészeti piacról kurátorok, galeristák, művészeti menedzserek részvételével a kulturális intézetben.
 
 
Nyáron a Dunáé lesz a főszerep. A Danube connection ? Glory and Story elnevezésű programban részt vesz a bécsi, a berlini, a prágai és a budapesti román intézet, valamint az intézményhálózat bukaresti központja. A leghíresebb román kenubajnok, a Duna-deltában nevelkedett Patzaikin részvételével versenyeket rendeznek egy-egy városban, ahol ? épületekre vetítve ? bemutatják a résztvevő országok által készített, Dunáról szóló filmeket is ? magyarázta az igazgató. 
 
Egy város szelleme címmel az intézet új sorozatot is indít azzal a céllal, hogy bemutassa a romániai városok kulturális életét. Elsőként Temesvárt látják vendégül, azt a várost, amelynek magyar, román és német nyelvű színháza, operaháza és bábszínháza is van.
 
 
Folytatódik a Jazz-mozdony sorozat is, amelyen Temesvár bemutatkozásához kapcsolódva ottani zenészek is játszanak, és bemutatják az egyik leghíresebb romániai jazzmuzsikus, Kamocsa Béla Temesvári blues című önéletrajzi könyvét.
 
A hagyományokhoz híven idén is megszervezik a Román Filmhetet októberben, decemberben pedig átadják az intézet Nívó- és Média-díjait ? mondta Brindusa Armanca.