(MTI) - A tárca feltett szándéka, hogy a törvény tervezetét még ebben a parlamenti ciklusban, azaz december közepéig benyújtsa az Országgyűlés elé - mondta el az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) örökségvédelmi főosztályának vezetője. Mihályfi László emlékeztetett arra, hogy Magyarország a szerencsi szalmatüzelésű erőmű vagy a pesti zsidónegyed kapcsán az utóbbi időben többször "a szőnyeg szélére állt" az UNESCO Világörökség Bizottságánál (VB).
A magyar félnek állapotjelentést kellett készítenie mind a tokaji, mind a budapesti helyszín tekintetében; ezeket a VB júniusi ülésén elfogadta, de 2011 februárjára egy úgynevezett előrehaladási jelentést kért. "Az érdemi lépésekhez ezért az kell, hogy a világörökségi törvény a lehető leggyorsabban megszülethessen" - hangsúlyozta a főosztályvezető.
Tájékoztatása szerint a készülő jogszabálykezelési tervek elkészítését írja elő minden világörökségi területre. Ezek segítik a világörökségi szempontokat hatékonyan képviselő településrendezési eszközök megalkotását, valamint egyértelművé teszik a fejlesztők, beruházók számára az adott helyszínnel kapcsolatos lehetőségeket és korlátokat.
Azokat a világörökségi területek kezelésével kapcsolatos feladatokat, amelyeket a helyszínen lehet jobban ellátni, a tervezet úgynevezett ügynökségekre bízná; ezek akár helyi civil szervezetek is lehetnek - mondta el Mihályfi László. Mint hozzátette, a világörökségi ügynökségek feladata lesz többek között a megőrzendő területek folyamatos figyelemmel kísérése, és ennek alapján jelentések készítése.
A törvény anyagi forrásokat is biztosít: az oktatási és kulturális tárca számításai szerint a világörökségi területekkel kapcsolatos állami feladatok ellátása évi 400 millió forintot igényel, ezt az összeget azonban kiegészíthetik európai uniós és más pályázati összegek.
Mihályfi László beszámolója szerint a jogszabály 2010 közepére léphet hatályba, majd egy éven belül el kell készülniük a kezelési terveknek. Ami azonban fontosabb: a szükséges költségvetési forrásokat a hatályba lépés után azonnal igénybe lehet majd venni - jegyezte meg.
Nem ilyen optimista azonban a készülő jogszabállyal kapcsolatban az Óvás! és a Nagydiófa Egyesület. A két budapesti örökségvédelmi szervezet vezetői, Perczel Anna, illetve Bakó Katalin úgy vélték, hogy az OKM tervezete gyakorlatilag megszüntetné a világörökségi területek védőzónáinak védelmét.
A civil szervezetek aggályosnak tartják, hogy a törvény szokatlanul hosszú, tízéves időtartamra adna megbízást a világörökségi ügynökségeknek, amelyek ellenőrzése véleményük szerint nem lesz kellően megoldott. Perczel Anna és Bakó Katalin a tervezet egyik legnagyobb hibájának azt tartja, hogy kimaradtak a világörökségi szempontokat figyelembe vevő beruházásoknak szóló adókedvezmények, pedig ezt az UNESCO a zsidónegyed esetében különösen kérte.
"Határozottan állítom, hogy a törvény a világörökségi területet egységesen kezeli, hatálya a védőzónákra is kiterjed" - reagált az örökségvédelmi egyesületek kritikájára Mihályfi László. A főosztályvezető hozzátette: a világörökségi ügynökségekkel az oktatási és kulturális tárca részletes kezelői szerződéseket köt majd, amelyeket indokolt esetben fel is tud bontani. Az ügynökségek ellenőrzésének részleteit a törvény végrehajtási rendelete szabályozza majd - jegyezte meg.
Az adókedvezményekről szólva Mihályfi László elmondta: a jelenlegi gazdasági helyzetben minimális esélyt lát arra, hogy a parlament elfogadna egy hasonló kezdeményezést.