(MTI) - Taba Miklós igazgató, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatóságának vezetője elmondta, hogy a filmtörvény lehetővé teszi a magyar filmkészítőknek a bérmunkát, és azt, hogy a gyártási költség 20 százalékát a megrendelők adókedvezmény formájában fölvehessék. Mint elmondta, az igazgatóság megkapja ugyan a forgatókönyvet, a gyártási naplót, de abból legtöbbször nem derül ki a valódi tartalom, mert azt a rendező menet közben is változtathatja, ezért nem tudták megállapítani az iráni film állítólagos antiszemita színezetét sem, s különben sincsenek jogilag felhatalmazva a mérlegelésre. Mivel gyártási jellegű támogatásról van szó, kizárólag a pénzköltés szabályosságát ellenőrzik.
Az ilyen jellegű tartalmak - fajüldöző, kirekesztő, antiszemita - kiszűrésére csak egyetlen lehetőség van, mégpedig az, hogy szigorítják a filmtörvényt, a támogatásból kizáró okok fölsorolását bővítik, s beírják azokat a jogszabályba. Ha az illető megrendelő élni akar az adókedvezménnyel, akkor ezeket a szabályokat be kell tartania, és a film kivitele előtt az alkotást be kell mutatnia a filmes hatóságnak, mert ma ez nincs így - tette hozzá Taba Miklós.
A filmtörvényben szereplő adókedvezmény miatt a magyar filmkészítők versenyképesek a külföldiekkel, a rendszer jól működik, sokan akarnak - például az Egyesült Államokból - Magyarországon forgatni. "A 20 százalékos adókedvezményért sok mindent elvárhatunk és követelhetünk a megrendelőktől, gyártóktól, de ehhez ki kellene egészíteni a filmtörvényt, hogy ne fordulhasson elő az iráni filmhez hasonló eset" - mondta Taba Miklós.
Az ilyen jellegű tartalmak - fajüldöző, kirekesztő, antiszemita - kiszűrésére csak egyetlen lehetőség van, mégpedig az, hogy szigorítják a filmtörvényt, a támogatásból kizáró okok fölsorolását bővítik, s beírják azokat a jogszabályba. Ha az illető megrendelő élni akar az adókedvezménnyel, akkor ezeket a szabályokat be kell tartania, és a film kivitele előtt az alkotást be kell mutatnia a filmes hatóságnak, mert ma ez nincs így - tette hozzá Taba Miklós.
A filmtörvényben szereplő adókedvezmény miatt a magyar filmkészítők versenyképesek a külföldiekkel, a rendszer jól működik, sokan akarnak - például az Egyesült Államokból - Magyarországon forgatni. "A 20 százalékos adókedvezményért sok mindent elvárhatunk és követelhetünk a megrendelőktől, gyártóktól, de ehhez ki kellene egészíteni a filmtörvényt, hogy ne fordulhasson elő az iráni filmhez hasonló eset" - mondta Taba Miklós.
A Filmservice Kft volt az iráni filmsorozat egyes részeinek magyar gyártója, és a bérmunka költsége csaknem 155 millió forintot tett ki. Ebből a film elkészülte után 20 százalék adókedvezményt, majdnem 30 millió forintot közvetett támogatásként megkapott a megrendelő, az iráni IRIB Chanel Apt. Magyarországon 45 napot forgattak 2005-ben.
