A kulturális alap finanszírozásával kapcsolatban évek óta folytak a viták, ez most nyugvópontra jutott - mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) forrásainak változásait a nyilvánosság elé táró sajtótájékoztatón. A miniszter elmondta: a következő évtől megszűnik a kulturális járulék Magyarországon. Az átalakítást egyebek mellett a megváltozott fogyasztási szokásrend indokolta, hiszen rengeteg olyan termék van, amelyet kulturális járulék terhel, de az emberek már nem veszik őket - ilyen például az audio- illetve videókazetta, amely a technika fejlődésének köszönhetően szinte már csak a gyűjtők számára érdekes. Mivel nyolc éve nem módosították az erre vonatkozó törvény mellékletét, a pénzügyminisztériummal és kultúrához értő szakemberekkel az adóátcsoportosítás és adórendezés révén kívánják új alapokra fektetni az NKA finanszírozását.
Hiller István beszámolt arról, hogy stabil és hosszú időre kiszámítható, számos országban hasonló módon működő megoldást választottak a magyar kultúra legjelentősebb támogatóintézményének finanszírozására. "A kulturális járulék megszűnik, ehelyett a játékadó, az ötöslottó bevételének kilencven százaléka jelenti a Nemzeti Kulturális Alap teljes bevételét és fő összegét" - mondta. Emellett rámutatott, hogy a 2008-as ötöslottó-bevétel enyhén meghaladta a 11 milliárd forintot, aminek a kilencven százaléka durván 10 milliárd forintot jelent. A Nemzeti Kulturális Alap fő összegét várhatóan ekörül a 10 milliárd forint körül próbálják meg úgy megállapítani, hogy ez ne képezze költségvetési tételként a költségvetés részét. "A Nemzeti Kulturális Alap bevételét, fő összegét most egy igen jelentős változással szilárdabb és biztosabb alapokra helyeztük: részben egy bizonyos tekintetben bürokratikus és idejétmúlt rendszert szüntetünk meg, az ötöslottó bevételének kilencven százalékát illetően pedig nem elvonunk valahonnan, mert ez eddig is állami bevétel volt" - mondta. A miniszter szerint a döntés a vállalkozói terhek csökkentése mellett az NKA forrásainak kiszámíthatóbb alapokra helyezésében is fontos szerepet játszik. A változások 2010 január elsejétől lépnek érvénybe.
Hiller István szerint Magyarország 2011-es EU-elnökségének egyik meghatározó mozzanata lehet az előttünk elnöklő Spanyolországgal és az utánunk következő Belgiummal való közös kulturális programok koordinálása és szervezése, Magyarország kulturális bemutatkozása. A miniszter a 2011-es elnökség kulturális programjainak koordinálásával Schiffer Jánost bízta meg. A miniszteri megbízott elmondta: szeretne konszenzust teremteni a kultúra és a szakma képviselőivel, hogy ez később se legyen politikai kérdés. "Azt szeretném, ha a 2011-es év, amely középpontba állítja Magyarországot és Magyarország kultúráját is, olyan folyamatok elindítását tenné lehetővé, amelyek hosszabb távon befolyásolják a magyar kulturális életet" - hangsúlyozta a nem pusztán fél évre szóló tervek fontosságát.
