(MTI) - Azt szeretnénk, ha az intézmény már fél év múlva saját, önálló és egyértelmű arculatával hangsúlyosabban lenne jelen a kulturális közéletben - mondta Hajnóczy Árpád, akit a Jövő Háza fenntartója, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) november 1-jével nevezett ki vezetőnek.
Hajnóczy Árpád, aki korábban gazdasági újságíróként dolgozott, majd multinacionális vállalatoknál igazgatóként is szerepet vállalt, hangsúlyozta: létfontosságú, hogy változtassanak az intézmény gazdasági szerkezetén.
A mostani egylábú (állami) modell helyett a jövőben szükség van arra, hogy növeljük a saját bevételeket és hogy felkeltsük a vállalati szféra érdeklődését és esetleg üzleti érdekeltségét is - mondta.
Hozzátette, hogy "nagyon kevésnek" tartja a Jövő Háza idei, 1,48 milliárd forintos költségvetéséhez képest a 2007-es évre tervezett 974 millió forintos büdzsét. Ezzel együtt hisz abban, hogy racionálisabb pénzfelhasználással, hatékonyabb pályázati pénzszerzéssel változatlan színvonalon fenntartható az intézmény.
"Biztosítjuk a folyamatos üzemmenetet, igaz, januárban kiállítás-átalakítási munkálatok és költségtakarékosság miatt zárva tartunk" - fogalmazott az igazgató, aki elmondta: február elejére kell elkészítenie koncepcióját. Erről egyelőre csak annyit árult el, hogy a Jövő Háza továbbra is tudományos, kulturális feladatokat lát majd el.
A helyszínen a tavaly óta ott működő "Csodák Palotája 2007 végéig változatlan marad" - szögezte le Hajnóczy Árpád, hozzátéve: az új vezetés első kiállítását februárban meg kell nyitniuk, pillanatnyilag azonban még nem tisztázott, hogy a jelenlegi bemutatót újítják meg, vagy egy teljesen új tárlatot hoznak létre.
"A Jövő Házának továbbra is az oktatási és kulturális tevékenysége dominál majd, sőt bővül is. Nagyobb hangsúlyt fektet majd a modern kutatási és fejlesztési programok bemutatására " - mondta az MTI-nek a GKM szóvivője.
Ábrahám Gergely hozzátette: elsősorban költséghatékonyságot kérnek az új vezetéstől, akiktől azt is remélik, hogy az utóbbi időben tapasztalt csökkenő látogatottság is ellentétes irányt vesz.
Arra a felvetésre, miért nem hozták egyértelműbben nyilvánosságra a vezetőváltásról szóló döntést, a szóvivő közölte: összesen négyen pályáztak, de a tárca "nem személyekben, hanem struktúraváltásban gondolkodott".
A Millenáris Parkot állami forrásból hozták létre a Fidesz-kormány idején, az egykori Ganz-gyártelep helyén; a létesítmény 2001 nyarára készült el. A részben műemléki védettség alatt álló, igényesen helyreállított épületekben rendezték meg az Álmok álmodói - Világraszóló magyarok című kiállítást.
Az intézmény első vezetője Koltai Péter volt, őt 2000 májusában Berkecz Mária követte, akit a 2002-es kormányváltás után gazdálkodási okora hivatkozva perbe fogtak. Utóda Mizsei Zsuzsa lett 2002 júniusában, a Millenáris Kht. kezelői és tulajdonjoga pedig a Miniszterelnöki Hivataltól 2003 júniusában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához került.
A közhasznú társaságot 2004 júliusában az Informatikai és Hírközlési Minisztérium vette át, egyben bejelentette annak szervezeti átalakítását: az új szervezeti és működési szabályzat két új szervezeti egység, a Jövő Háza igazgatóság és az oktatási iroda létrehozását írta elő. Mizsei Zsuzsát az igazgatói poszton Tóth József követte, aki megkezdte a Jövő Háza program megvalósítását. A komplexumot 2004 decemberétől ügyvezetőként a gazdasági igazgató, Marosvölgyi Zsuzsa vezette.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2006-os megszűnése után a Millenáris Kht. a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz került.
További cikkek ebben a rovatban
