(MTI) A lillafüredi Palotaszálló bejárata előtt eddig márványtábla emlékeztetett az 1933-as IGE - Írók Gazdasági Egyesülete - kongresszusára és az Óda című vers megszületésének színhelyére.
A szoborkompozíciót a miskolci önkormányzat megbízásából Varga Éva miskolci szobrászművész készítette. A műalkotás a szálló teraszos részén, a palota melletti sétány kőpárkánnyal szegélyezett íves kiszögellésében, a hegyről lezúduló vízesés előtti területen kapott helyet.
Vass Lajos az avatáson arról beszélt, hogy az Óda "a világ egyik legszebb szerelmi vallomása, (...) Lillafüred büszke lehet rá, hogy nevéhez kötődik a magyar szerelmi líra egyik gyöngyszeme".
József Attiláról szólva nem elég azt mondani, hogy ellenmondásokban bővelkedő élete volt, mert az volt nemzedéke szinte valamennyi jelentősebb tagjának is, ám a korán árvaságra jutott költő mintha a többieknél is sebezhetőbb, kiszolgáltatottabb lett volna - mondta az államtitkár.
A politikus úgy vélekedett, hogy József Attila mindennapos táplálékunk lett, "nyughatatlan, megállapodásra képtelen szelleme, politikai fordulatokban gazdag életútja, kétségbeesésbe torkolló szeretetvágya (...) erősen hat képzeletünkre."
Talán ő az egyetlen olyan költő a tananyagban, akit a felnőtté válás küszöbén álló fiatalok a sajátjuknak éreznek - mondta Vass Lajos.
Az államtitkár elmondta: a kulturális tárca mindent megtesz annak érdekében, hogy ösztönözze a József Attila emlékét ápoló alkotások, kiadványok létrejöttét, rendezvények szervezését Magyarországon és határokon túl egyaránt.
"Elsősorban a fiatalokat akarjuk buzdítani, olvassák és szeressék a száz éve született modern költőt" - hangsúlyozta.
Káli Sándor, Miskolc polgármestere arról szólt, hogy a város gazdag és tartalmas programsorozattal emlékezik meg a költő születésének centenáriumáról.
Az emlékmű bronzból és kőből készült: József Attila életnagyságú alakja a mögötte húzódó 110 centiméter magas párkánynak támaszkodik. A kompozíció lényeges eleme a talajra és a párkányra vetődő női árnyék, amelynek foltját az Óda című vers betűi rajzolják ki.
Vass Lajos megjegyezte: "ez egy olyan emlékmű, ami évtizedek múlva is arra emlékeztet minket, hogy járt itt valaki, aki egyszer közénk tartozott, elment, de szavait örökre itt hagyta nekünk."
