Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, az esemény egyik résztvevője elmondta, hogy a magyar-francia kulturális együttműködés évszázadokra nyúlik vissza, egészen az Anjou-korig. Nemcsak dinasztikus viszony volt a két nép között, hanem például az építészeti emlékek is a dinamikus kapcsolatrendszert bizonyítják. Közismert Petőfi rajongása a franciák iránt vagy Ady és a Nyugat folyóirat költőinek áhítata, nem is beszélve a képzőművészekről. Ilyen alapokon nem nehéz kulturális diplomáciát építeni a franciákkal - hangsúlyozta az államtitkár.
"Ha csak az elmúlt századot nézzük, nagyon sok közös, szimbolikus figura van a két kultúra között, mint például Jacques Prévert költő, akinek több mint 80 versére írt dalt Joseph Kozma (Kozma József), Cziffra György Liszt-díjas zongoraművész, Hantai Simon festőművész vagy Reigl Judit Kossuth-díjas festő. Rájuk mindkét kultúra büszke lehet" - összegezte Szőcs Géza. Az államtitkár szerint a rendszerváltás utáni két évtized sem jelentett hanyatlást a kapcsolatokban, még akkor sem, ha a "kassza sokszor üres volt és a mozgástér szűkült".
Mint rámutatott, ez nemcsak a két nép közötti évszázados kapcsolatnak volt köszönhető, hanem annak is, hogy az angolszász monokulturális befolyás visszaszorítására irányuló törekvésükben a franciák partnerként számíthatnak Magyarországra, hiszen "nem akarunk egyszínű kulturális világot".
A Francia Intézet kerekasztal-beszélgetésén részt vesz Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára is, aki elmondta, hogy hagyományosan jó a kulturális együttműködés a két ország között, és példaértékű, ahogy a franciák a kultúrát a diplomácia rendszerében használják. A kulturális diplomáciának fontos szerepe van a kapcsolatépítésben, mert ezen keresztül jobban lehet kezelni a konfliktusokat, a kis országok szerepe pedig ebben közvetítőként nőni fog - jegyezte meg a helyettes államtitkár.
MTI
