 |
(MTI) - Az alkotmány-tervezetben ugyan nem szerepel a SZIMA, csak az MTA és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), de Pálinkás József a Dobszay Jánossal, Jeney Zoltánnal, Ferencz Győzővel és - az alapszabályban leírtak szerint - az MTA és a SZIMA közti hivatalos kapcsolattartókkal, Somfai László és Marosi Ernő akadémikusokkal folytatott megbeszélésén azt hangsúlyozta, hogy jogilag ezen már nem lehet változtatni.
Az MTA elnöke emlékeztetett rá, hogy a SZIMÁ-t az MTA hívta életre mint önálló alapszabállyal rendelkező társult intézményt, amely az akadémiai törvényben szerepel, költségvetését pedig az MTA közgyűlése szavazza meg - mondta el Ferencz Győző, a SZIMA ügyvezető elnöke.
Az MTA közgyűlése 1992. május 4-én szavazta meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia létrejöttét, mint az MTA társult, de önálló alapszabállyal rendelkező szervezetét.
Ugyanakkor néhány hónappal előbb, 1992. január 31-én hivatalosan is megalakult 22 taggal a Selyemgombolyítóban a Makovecz Imre vezette Magyar Művészeti Akadémia - alapítványi formában. A Művészeti és Szabadművelődési Alapítványtól irodát béreltek a Pesti Vigadóban. Sokáig képtelenek lettek volna fizetni az évi egymillió forintos bérleti díjat, ezért Makovecz Imre építészirodájával költöztek egy fedél alá - idézi fel a kezdeteket Kováts Flórián, az MMA irodavezetője az MTI-nek.
A SZIMA életre hívását Kosáry Domokos, az MTA két cikluson át (1990-1996) megválasztott elnöke szorgalmazta, mert 1949 előtt az MTA szerves része volt a Széptudományok Alosztálya, de akkori szovjet mintára ezt megszüntették 1949-ben. Kosáry akadémikus a rendszerváltáskor elkezdett dolgozni azon, hogy rehabilitálja a széptudományokat, de olyan formában már nem lehetett, mint amilyen 1891-ben volt, ezért 1991-ben megkezdődtek a tárgyalások arról, hogy az irodalom és a művészetek újra helyet kapjanak az akadémián.
Korábban voltak kísérletek a Magyar Művészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia egyesítésre, de Kosáry Domokos ellenállt, mert a SZIMA szigorú rendszerben működik, Irodalmi-, Képző- és Iparművészeti-, Zenei Alkotóművészeti, Mozgókép- és Színházművészeti és Építőművészeti Osztálya van, 2000-től működik a Miskolci Területi Csoportjuk és 88 tagjuk van, köztük olyan jeles művészek, akik tagjai az MMA-nak is - magyarázta Ferencz Győző. Szerinte a művészetek szabadsága jegyében létjogosultsága van az MMA működésének is. "Az lett volna a legszerencsésebb, ha az alaptörvényben az állna, hogy Magyarország kormánya garantálja a tudományos kutató- és a művészeti alkotómunka szabadságát."
Fekete György, a ma több mint kétszáz tagot számláló MMA ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy semmiképpen nem kívánják kiásni a csatabárdot, és nem akarnak harcolni a SZIMÁ-val, szellemi békességre törekednek, és a kettős tagok segítségével közös rendezvényeket szerveznének. Az MMA köztestületté alakításáról márciusban elkezdődött a törvénykezési munka, ezért a státusért dolgoznak már 19 éve - hangsúlyozta Kováts Flórián. Arról nem tudtak, de örülnek, hogy az alaptörvénybe bekerült az MTA mellé az MMA is, "valakinek eszébe jutottunk" - jegyezte meg Fekete György.
Ígéretek szerint az MMA a jelenleg felújítás alatt levő, őszre elkészülő Pesti Vigadóban kap helyet, irodákat, tanácstermet, könyvtárnak való helyiséget. Az induláshoz kapnak a kormányzattól 100 millió forintot, ez az irodák fölszerelését, szakemberek, jogászok díjazását szolgálja majd. Fekete György elmondta, hogy a köztestületi státussal közfeladatokat tudnak majd átvállalni, mint például az életművek feldolgozása, digitalizálása, művészeti szalon működtetése.
