Csomós József, a sárospataki könyvtár fenntartója, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke "történelmi pillanatnak" nevezte a kötetek hazakerülését és a ládák felbontását. Az MTI-nek nyilatkozva ugyanakkor "kettős érzésének" adott hangot amiatt, hogy az orosz fél tíz kötetet visszatartott.
"Semmiképpen nem mondunk le a tíz kötetről" - jelentette ki a püspök az MTI-nek a Monok István OSZK-főigazgató szobája melletti helyiségben rendezett ládabontási ceremónia után.
A felbecsülhetetlen kultúrtörténeti értékű ősnyomtatványok, könyvek előző nap késő este érkeztek meg Budapestre, a Ferihegyi repülőtérre; a ládákat hétfőn szállították át a Nyizsnyij Novgorod-i Lenin könyvtárból a moszkvai magyar nagykövetségre.
A hét ládába csomagolt 136 kötet állapotfelmérésre és állagmegóvásra néhány napra a budavári nemzeti könyvtárba került; a gyűjteményt a nagyközönség március 1-jétől tekintheti meg a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A református püspök, továbbá Vass Lajos, a kulturális tárca politikai államtitkára, az orosz-magyar restitúciós vegyes bizottság társelnöke, Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára és Monok István együtt törték fel a moszkvai nagykövetség pecsétjeit és vágták át a zöld faládákat körbefonó nemzetiszín szalagokat.
A ládákat rögzítő fémpántok átvágása után a meghívott hivatalos személyek és a sajtó képviselői szemügyre vehettek a saválló papírba csomagolt kötetek közül néhányat.
Kastaly Beatrix, az OSZK restaurátorműhelyének vezetője azt mondta az MTI-nek, hogy a könyvek jó állapotban kerültek haza, az első, szúrópróbaszerű ellenőrzés során nem észlelt rajtuk gombásodást.
Monok István úgy tájékoztatott, hogy az állapotfelméréshez azonnal hozzáfognak. Másfél nap és két éjszaka alatt, a tervek szerint szombatra elvégzik a gyűjtemény tisztítását; a köteteket az eredeti ládákba visszacsomagolva szállítják majd át a Nemzeti Múzeumba.
Dienes Dénes, a sárospataki egyházi gyűjtemény igazgatója a sajtó előtt kezébe vette a gyűjtemény egyik legértékesebb darabját: Lorántffy Zsuzsanna 1608-ban, Hannoverben nyomtatott magyar nyelvű Bibliáját. A kötetbe lapozva megmutatta I. Rákóczi György feleségének, a magyar művelődés nagy mecénásának kézírását arról, hogy két év után, 1638-ban fejezte be a Biblia olvasását.
A nyomtatványokon látható volt az eredeti, sárospataki könyvtári fekete pecsét és mellette az orosz kék tus jelzet.
A szakember elmondta, hogy a II. világháború végén 170 sárospataki kötet tűnt el budapesti bankokból; a könyvek egy részének sorsa máig ismeretlen. A magyar fél 1999-ben 146, száz százalékosan beazonosított kötetről adott át jegyzéket Moszkvának, ezzel szemben most csak 136 jött haza. Nem bukkantak nyomára a legnagyobb értékként számon tartott úgynevezett lengyel Bibliának, amelyet sárospataki kódexként is emlegetnek.
Kitért arra is, hogy a II. világháború végén hadizsákmányként a Szovjetunióba került könyveket 1945 és 1960 között mostoha körülmények között tárolták, a gyűjtemény csak 1960-ban került könyvtárba. A restauráció egy-egy kötet esetében akár több száz munkaórát is igénybe vehet, az egész folyamat több évig eltarthat - tette hozzá.
Vass Lajos az MTI-nek hangsúlyozta: gesztusértékű, hogy Magyarország az első, amely az orosz restitúciós törvény alapján visszakap ilyen értéket. Hasonló igényei vannak egyebek között Németországnak és Ausztriának is.
A kulturális államtitkár úgy értékelte: a kötetek hazakerülésében fontos szerepe volt annak, hogy az utóbbi években a két ország között, nem utolsósorban a nemrég lezárult kulturális évadoknak köszönhetően, megélénkültek a kulturális kapcsolatok.
Vass Lajos ugyanakkor kiemelte, hogy a 136 kötet megérkeztével nem állt le a munka: ha további könyvekről is egyértelműen bebizonyosodik a magyar eredet, igyekezni fognak elérni leggyorsabb hazaszállításukat.
