Az új vezető feladata, hogy országosan is nívós, közönségbarát teátrumot szervezzen a borsodi megyeszékhelyen, azaz hogy "szerethető, polgárbarát, látogatott és elismert színházat működtessen a városban". Kiss Csaba megbízatása öt évre szól.
A helyi közgyűlés novemberben írt ki pályázatot a Miskolci Nemzeti Színház Nonprofit Kft. ügyvezetői posztjára, amelyre Kiss Csaba mellett Koltay Gábor filmrendező pályázott. Korábban Koltay Gábort támogatta a színház dolgozóinak többsége mellett a pályázatokat elbíráló szakmai bizottság is.
A döntés előtt több egyeztetést is tartottak a két jelölt személyes részvételével. Az MTI információi szerint az MSZP miskolci frakciója nem vett részt a keddi, zárt ülésen történt döntéshozatalban.
Kiss Csaba egy héttagú csapat élén pályázott. A Jászai Mari-díjas rendező, József Attila-díjas drámaíró pályázatának egyedi eleme, hogy öt állandó rendezőre és két dramaturgra épít, zenei vezetőként pedig Silló Istvánt jelöli meg. Kiss Csaba ? bár egyedüli felelős vezetője a színháznak ? a döntések előkészítésében kiemelt szerepet szán a rendezőket, a zenei vezetőt és a dramaturgokat tömörítő Művészi Tanácsnak. Ez a felállás újdonság a magyar színházak rendszerváltás utáni történetében.
Kiss Csaba rendező, drámaíró a társulatnak január közepén tartott bemutatkozásakor azt ígérte: nagyon egyértelműen fog fogalmazni, és megválasztása esetén bármit, amit mond, számon lehet majd kérni tőle. Az akkori szimpátiaszavazáson Koltay Gábor 111:60 arányban nyert, 30-an nem szavaztak, 7 voks pedig érvénytelen volt. Néhány nappal később a szakmai bizottság is Koltay Gábor pályázatát támogatta 5:3 arányban, egy tartózkodás mellett.
Portré
Kiss Csaba drámaíró, rendező 1960. augusztus 31-én született a romániai Marosvásárhelyen. 1984-ben a Babes-Bolyai Egyetemen végzett elméleti fizikusként. 1985-ben Magyarországra települt, 1986 és 1988 között az Európa és a Gondolat Kiadó lektora, 1989-től az Erdélyi Tudósítások főszerkesztője volt. 1988 és 1992 között Budapesten a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán tanult. 1993-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola adjunktusa, drámaelemzést tanított.
1992-től a miskolci Nemzeti Színház igazgatóhelyettese, 1994-től a győri Nemzeti Színház Padlásszínházának művészeti vezetője, 1998-2001-ben az Új Színház rendezője, 2000-2001-ben művészeti igazgatója volt. 2005-ben a Drámaíró Kerekasztal ügyvivője lett. Vendégművészként rendezett többek között a Budapesti Kamaraszínházban, a Vidám Színpadon, a Centrál Színházban, a Tháliában, a Katona József Színházban, a Radnóti Színházban és a Merlinben, továbbá több vidéki városban és határon túli társulatnál.
Drámái: Animus és Anima (1995), De mi lett a nővel? (1997 ? ez 1998-ban Veszprémben elnyerte a legjobb dramaturgi munka kitüntetést), az Esti próba (1999), Hazatérés Dániába (2000), A Dög (2001), Világtalanok (2003), Tahiti (2004), Kun László (2005).
Kiss Csaba gyakran saját maga rendezi darabjait, mint például az Esti próbát a Komédium Színházban vagy A Dög című művét Kecskeméten. Egyik legnagyobb sikerét a De mi lett a nővel? című, a Thália Színházban színpadra vitt Csehov-adaptációjával érte el.
2004-ben jelent meg Világtalanok címmel öt drámáját tartalmazó kötete.
1993-ban Hamlet-rendezését díjazták, majd 1995-ben Macbeth-előadása kapta Debrecenben a legjobb előadás díját. A Macbeth Gdanskban is különdíjas lett. Művészeti vezetése idején a Győri Padlásszínház az 1995-96-os évadért a színikritikusok különdíját nyerte el. Kiss Csaba 1998-ban Szép Ernő-jutalomban részesült, 2000-ben Jászai Mari-díjat, 2010-ben pedig József Attila-díjat kapott.
