A kommunizmus áldozatairól emlékeztek meg országszerte
(MTI) - Az Országházban a kommunizmus délvidéki áldozataira emlékeztek, a megnyitó beszédet Kövér László házelnök tartotta, aki szerint emlékezni kell a kommunizmus által elkövetett bűnökre, hogy ilyen szörnyűség soha többet ne történhessen meg.
A Házelnök szerint emlékezni kell mindazokra, akik "elszenvedői voltak az emberiség történetében fellelhető legostobább és legaljasabb szellemi kaland, kísérlet, tévedés gyakorlati megvalósításának." Kövér László az 1944-1945-ben a Délvidéken történteket a történelem egy "borzalmas, rettenetes, brutális" pillanatának nevezte. Az Országgyűlés elnöke feltette a kérdést: "miért nem tárták fel eddig az igazságot? Mert éltek, élnek még a tettesek? Miért gyalázzák meg most is a délvidéki emlékműveket? Hiszen a történelem bebizonyította, hogy az etnikai tisztogatásra nem lehet országot és hazát építeni, a gyűlölet nem teremt szabadságot." Kövér László hangsúlyozta: a szocializmus és a kommunizmus távozásával Közép-Európából Magyarország és Szerbia "soha nem látott lehetőséget kapott a gondviseléstől, hogy újjáépítsük az egymáshoz vezető utakat.
Fónagy János szerint hihetetlen lelki és fizikai erejüket bizonyították azok, akik az ötvenes években túlélték a kitelepítést. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára erről azon a fogadáson beszélt, amelyet az Út a semmibe című dokumentumfilm bemutatója után tartottak a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az alkotás - egykori kitelepítettek megszólaltatásával - a hortobágyi kényszermunkatáborokba hurcoltaknak állít emléket. Fónagy János a filmbemutató után beszédében az őt és édesanyját is nevelő nagynénjéről emlékezett meg, akit - miután túlélte a második világháború borzalmait - a Szolnok melletti Besenyszögre telepítettek ki.
A politikus felidézte, hogy - szemben a zárt táborokban élők hozzátartozóival - gyerekként többször meglátogathatta az asszonyt a tanyán, ahová elhurcolták, így meggyőződött arról: a kitelepítetteknek hihetetlen lelki és fizikai erőre volt szükségük, hogy túléljék a három-négy éven át tartó megpróbáltatást.
A budapesti Honvéd téren a Gulag-rabok emlékművénél a Gulagokban Elpusztultak Emlékének Megőrzésére Alapítvány rendezvényén beszédet mondott Boross Péter volt miniszterelnök és Rogán Antal országgyűlési képviselő.
Boross Péter szerint az utókornak emlékeznie kell a kommunizmus áldozataira, az idősebb generációnak nem szabad hagynia, hogy a következő nemzedékek megfeledkezzenek "ennek a korszaknak a barbarizmusáról". Azok, akik megjárták a Gulagokat, ritkán voltak 15 évnél rövidebb ideig a szovjet lágerekben, ahol "az emberiesség teljes hiányát" kellett átélniük. Szólt arról, hogy a magyar történelem évszázadonként hozott "iszonyú szenvedéseket", a Gulagokon pedig "a létezés mélységét" kellett az embereknek elszenvedniük. Rajtuk kívül sokan voltak, akiket az Államvédelmi Hatóság emberei ütlegeltek rugdostak, voltak, akiknek a börtön jutott osztályrészül, másokat kitelepítettek vagy elvették a vállalkozásukat.
A budapesti Terror Háza Múzeumnál mécsest gyújtott Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Tarlós István főpolgármester, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Erdő Péter bíboros, több államtitkár, közéleti személyiségek, művészek és más emlékezők.
A megyeszékhelyeken, és számos városban tartottak rendezvényeket; Hódmezővásárhelyen az Emlékpont múzeumban Krasznay Béla, a Recski Szövetség elnöke, a magyar Gulágnak nevezett internáló tábor utolsó túlélőinek egyike beszélt a történtekről, Füzesabonyban a Fidesz helyi szervezete gyertyás felvonulást szervezett.