"Az olvasási készség minden tudás megszerzésének az eszköze" - tette hozzá a szakember a Hajdú-Bihar megyei közkönyvtárakban dolgozók őszi szakmai továbbképzésén. Nagy Attila közlése szerint Magyarországon mintegy 600 ezer cigány él. Bár rétegzettségük hasonló a nem cigány lakosságéhoz, köztük mégis sokkal több az iskolázatlan, a nehéz lakáskörülmények között élő és a munkanélküli. Egy-egy településen a munkanélküli cigányok száma elérheti a 60-80 százalékot is" - mondta.
A magyarországi és nemzetközi kutatások szerint a cigányság felemelkedéséhez, kulturális, gazdasági, szociális, politikai beilleszkedéséhez elengedhetetlen feltétel az iskolarendszeren belüli előrejutás, a szakma, a diploma megszerzése.
Egy felmérés szerint a nem cigány népesség megfelelő korosztályában több mint 60 százalék az érettségizettek aránya, míg a cigányság esetében ez alig haladja meg a 10 százalékot.
"Mivel a könyvtár használatára a legerősebb motívumot az iskolarendszer, a köz- és a felsőoktatás adja, ezért a könyvtárosoknak minden lehetséges intézményt - óvodát, napközi otthont, kollégiumot - fel kell használni arra, hogy eljussanak a cigány gyerekekig" - mondta.
Hozzátette: a könyvtárosoknak el kell jutni a szülőkhöz, és meggyőzni őket arról, hogy mesélni, ringatni kell az egynapos, egy hónapos csecsemőket, énekelni kell nekik, nagyobb korban pedig mondókákra, versekre tanítani őket.
"Azt, hogy ezt a szülők megértsék és gyakorolják is, óriási szerep hárulhat a könyvtárosokra, de mindenkire, így az iskolaorvosra, a védőnőre, a lelkészre is, akinek ráhatása van a cigánytársadalom egy-egy szeletére" - mondta Nagy Attila. A létavértesi találkozón követendő példaként emelték ki a helyi és a zsákai olvasótábort, amelyek évről évre cigány gyerekeket is megtanítanak az olvasás szeretetére. Mindemellett felvetették, hogy e táborok szervezésére egyre kevesebb pénz jut, pedig pótolhatatlan missziót töltenek be a cigányság kulturális integrációja tekintetében.
