(MTI) - Az építész elmondta: már azt is nagy megtiszteltetésnek tartotta, hogy a Műegyetem, az egyik legrégebbi hazai alma mater felterjesztette az elismerésre. "A sors kegyeltje vagyok" - fogalmazott a korábban már Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész.
Balázs Mihály építészként pályafutása legemlékezetesebb pillanatának azt tartja, amikor 1995-ben legelső épülete, a kazincbarcikai görög katolikus templom elkészült. "Ekkor szembesültem azzal is, hogy az építészet nem magánügy, hanem közügy" - mondta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem középülettervezési tanszékének docense.
Balázs Mihály azt reméli, hogy a XXI. század építészetét az önmérséklet jellemzi majd. Úgy vélte, kevesebbet és sokkal megfontoltabban kellene építeni. Az lenne jó, ha az építészet az üzleti jellegét elveszítené, és sokkal inkább belülről fakadó kényszerként jelenne meg, a valóságos emberi szükségleteket szolgálná és nem a piacot és a tőkét - tette hozzá.
A Hernádon született 54 éves építész jelenleg szülőfalujának egy közösségi házán dolgozik. "Most ez a legkedvesebb munkám" - fogalmazott.
Balázs Mihály eddigi pályája során dolgozott a fővárosi Magyar Szentek Templomán, a soproni Szent Imre-templomon. Munkái közé tartozik a hajdúdorogi görög katolikus gimnázium, a nyíregyházi görög katolikus hittudományi főiskola épülete, valamint templomok belső berendezései: padok, oltárok, ikonfalak, szentélybútorok és asztali órák.
Balázs Mihály 1955. november 26-án született.
A műszaki egyetem elvégzése után a Középülettervező Vállalatnál dolgozott, 1986 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnöki kara középülettervezési tanszékén tanít, 1998 óta egyetemi docens, a Török és Balázs Építészeti Műterem társtulajdonosa. Számos egyéni kiállítása volt. 1991-ben társaival részt vett a budapesti vatikáni nunciatúra épületének kialakításában.
Balázs Mihály építészként pályafutása legemlékezetesebb pillanatának azt tartja, amikor 1995-ben legelső épülete, a kazincbarcikai görög katolikus templom elkészült. "Ekkor szembesültem azzal is, hogy az építészet nem magánügy, hanem közügy" - mondta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem középülettervezési tanszékének docense.
Balázs Mihály azt reméli, hogy a XXI. század építészetét az önmérséklet jellemzi majd. Úgy vélte, kevesebbet és sokkal megfontoltabban kellene építeni. Az lenne jó, ha az építészet az üzleti jellegét elveszítené, és sokkal inkább belülről fakadó kényszerként jelenne meg, a valóságos emberi szükségleteket szolgálná és nem a piacot és a tőkét - tette hozzá.
A Hernádon született 54 éves építész jelenleg szülőfalujának egy közösségi házán dolgozik. "Most ez a legkedvesebb munkám" - fogalmazott.
Balázs Mihály eddigi pályája során dolgozott a fővárosi Magyar Szentek Templomán, a soproni Szent Imre-templomon. Munkái közé tartozik a hajdúdorogi görög katolikus gimnázium, a nyíregyházi görög katolikus hittudományi főiskola épülete, valamint templomok belső berendezései: padok, oltárok, ikonfalak, szentélybútorok és asztali órák.
Balázs Mihály 1955. november 26-án született.
A műszaki egyetem elvégzése után a Középülettervező Vállalatnál dolgozott, 1986 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnöki kara középülettervezési tanszékén tanít, 1998 óta egyetemi docens, a Török és Balázs Építészeti Műterem társtulajdonosa. Számos egyéni kiállítása volt. 1991-ben társaival részt vett a budapesti vatikáni nunciatúra épületének kialakításában.
