(MTI) - Hozzátette: az izmok jó esetben fáradnak, rossz esetben pedig sorvadnak. "Ha így vesszük, egy 64 éves +majdnem sportolónál+ már nem a jövendő elvárások lehetnek nagyok. Az elismerés inkább az elmúlt futamok dicsérete" - fogalmazott a művész, megjegyezve: külön öröm számára, hogy a Kossuth-díjat, "ezt a felfoghatatlan elismerést" nem egy kerek évszám apropóján kapta.
A sportból vett példát folytatva rámutatott: tulajdonképpen "hosszútávfutó" már vagy ötven éve, akinek rengeteg "részhajrát" kellett teljesítenie magas színvonalon. Részhajrák alatt a fontos koncerteket értve kiemelte a tíz, számára írt trombitaverseny bemutatóját, mert, mint mondta, ezek - sportosan fogalmazva - egyfajta rekordnak nevezhetők. "Világrekordnak akár, bár tudom, hogy az előadóművészet nem a rekordok területe. De tíz elismert magyar zeneszerző úgy gondolta, hogy komponál számomra egy-egy nagyzenekari kísérettel ellátott versenyművet" - hangsúlyozta a trombitaművész.
Kiemelte, hogy ez a szerzők részéről óriási bizalom volt iránta, számára pedig nagy megtiszteltetés és nagy felelősség, mert a művek születésének folyamatába általában bevonták őt a komponisták, így a leendő interpretátor kis részben alkotó is lehetett.
"Visszatérve hosszú futásomra, lehet, hogy már megszólalt az utolsó kört jelző csengő. De nem akarom meghallani, így futok tovább, használva a még meglévő lendületet és a megszerzett tapasztalatot, hozzáadva a maradék energiát. Mit is csinálhatnék mást?" - tette fel a kérdést a trombitaművész.
Geiger György 1944. augusztus 3-án született Homokmégyen, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán kapott művész-tanári oklevelet 23 éves korában. Közben 20 évesen első trombitás lett a Magyar Állami Operaház zenekarában, ahol négy évig játszott. 1969-ben került a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarába szólótrombitásnak. 1975-ben vezetésével megalakult a Modern Rézfúvós Együttes, amellyel nemzetközi versenyt nyertek Anconában. 1980-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 1983-ban, valamint még további három alkalommal (1992, 1994, 1996) Artisjus-díjjal jutalmazták az új magyar zeneművek megismertetése érdekében végzett munkáját, 2000-ben érdemes művész lett.
A sportból vett példát folytatva rámutatott: tulajdonképpen "hosszútávfutó" már vagy ötven éve, akinek rengeteg "részhajrát" kellett teljesítenie magas színvonalon. Részhajrák alatt a fontos koncerteket értve kiemelte a tíz, számára írt trombitaverseny bemutatóját, mert, mint mondta, ezek - sportosan fogalmazva - egyfajta rekordnak nevezhetők. "Világrekordnak akár, bár tudom, hogy az előadóművészet nem a rekordok területe. De tíz elismert magyar zeneszerző úgy gondolta, hogy komponál számomra egy-egy nagyzenekari kísérettel ellátott versenyművet" - hangsúlyozta a trombitaművész.
Kiemelte, hogy ez a szerzők részéről óriási bizalom volt iránta, számára pedig nagy megtiszteltetés és nagy felelősség, mert a művek születésének folyamatába általában bevonták őt a komponisták, így a leendő interpretátor kis részben alkotó is lehetett.
"Visszatérve hosszú futásomra, lehet, hogy már megszólalt az utolsó kört jelző csengő. De nem akarom meghallani, így futok tovább, használva a még meglévő lendületet és a megszerzett tapasztalatot, hozzáadva a maradék energiát. Mit is csinálhatnék mást?" - tette fel a kérdést a trombitaművész.
Geiger György 1944. augusztus 3-án született Homokmégyen, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán kapott művész-tanári oklevelet 23 éves korában. Közben 20 évesen első trombitás lett a Magyar Állami Operaház zenekarában, ahol négy évig játszott. 1969-ben került a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarába szólótrombitásnak. 1975-ben vezetésével megalakult a Modern Rézfúvós Együttes, amellyel nemzetközi versenyt nyertek Anconában. 1980-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 1983-ban, valamint még további három alkalommal (1992, 1994, 1996) Artisjus-díjjal jutalmazták az új magyar zeneművek megismertetése érdekében végzett munkáját, 2000-ben érdemes művész lett.
