(MTI) - Az építész, akit körülbelül egy hete értesített a Köztársasági Elnöki Hivatal arról, hogy a nemzeti ünnepen átveheti a Kossuth-díjat, az MTI-nek azt mondta, meghatottságot és büszkeséget érez, amiért olyan emberek közé kerül, akiket nagyon szeret. Elsősorban olyan filmesekre gondol, akikkel különösen jó a viszonya és akikkel együtt dolgozott.
Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint munkásságának melyik részét díjazták az állami kitüntetéssel, azt mondta, hogy minden alkotására büszke, de a filmes tevékenységét különösen fontosnak tartja.
"Sokat segített rajtam a magyar film, már csak azért is, mert az úgymond zivataros időszakokban, amikor feketelistán voltam és nem vállalhattam volna munkát, ők kiálltak mellettem és dolgozhattam velük" - fogalmazott Rajk László.
A neki segítők között említette többek között Gothár Péter, Jancsó Miklós, Sándor Pál, Mészáros Márta és Tarr Béla nevét is, de hozzátette, hogy jelenleg sok fiatallal dolgozik. Éppen ezért döntött úgy, hogy a díjjal járó pénzjutalom egy részét a filmesek oktatására ajánlja fel.
Arra a felvetésre, miszerint miközben Kossuth-díjjal ismerik el munkásságát, pert veszített egy Veszprémben felállított, majd lebontott ,56-os emlékműve miatt, azt mondta: ha nem is ennyire élesen, de már érték támadások művei, például a Lehel téri vásárcsarnok miatt, ezért ha ezeket nem is tudja megszokni, de nincs meglepve.
Arra a kérdésre, hogy politikai munkásságának van-e köze ahhoz, hogy Kossuth-díjat kap, azt mondta: "azt hiszem botorság lenne azt állítani, hogy a politikának nincsen szerepe az állami kitüntetések odaítélésében". Ezt tapasztalataira támaszkodva jelentheti ki - jegyezte meg Rajk László.
Rajk László építész, díszlettervező, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja 1949. január 26-án született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát, majd 1976-ban a montreali McGill Egyetemen akadémiai fokozattal doktori címet kapott. 1972-től a Lakóterv, majd az Iparterv építésze, 1989-től a Mafilm díszlettervezője. 1980-ban az AB Független Kiadó egyik alapítójaként csatlakozott a demokratikus ellenzékhez, 1981-ben az AB független lap- és könyvkiadó társalapítója volt, lakásán működött kilakoltatásáig a szamizdatokat terjesztő "Rajk butik". Illegálisan készített és terjesztett kiadványokat, plakátot, kitűzőt. 1988-ban az SZDSZ alapító tagja, ügyvivője, 1990-96-ban országgyűlési képviselő volt. 2002-től a Brit Királyi Építészakadémia tagja. 1992-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán díszlettervezést tanít. 1995 óta a Köztigon Építész Stúdió tulajdonosa, ügyvezetője, vezető tervezője. Számos egyéni kiállítása volt itthon, valamint Lyonban, Berlinben, Párizsban. 1973-tól számos színpadi produkció, valamint magyar és nemzetközi film és kiállítás, 1989-ben Nagy Imre és társai temetésének látványtervezője volt. 2004 óta a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja. 1993-ban megkapta a Nagy Imre-emlékplakettet, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést, 2009-ben a filmszemlén pedig a filmkritikusok díját A londoni férfi című film látványtervéért.
Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint munkásságának melyik részét díjazták az állami kitüntetéssel, azt mondta, hogy minden alkotására büszke, de a filmes tevékenységét különösen fontosnak tartja.
"Sokat segített rajtam a magyar film, már csak azért is, mert az úgymond zivataros időszakokban, amikor feketelistán voltam és nem vállalhattam volna munkát, ők kiálltak mellettem és dolgozhattam velük" - fogalmazott Rajk László.
A neki segítők között említette többek között Gothár Péter, Jancsó Miklós, Sándor Pál, Mészáros Márta és Tarr Béla nevét is, de hozzátette, hogy jelenleg sok fiatallal dolgozik. Éppen ezért döntött úgy, hogy a díjjal járó pénzjutalom egy részét a filmesek oktatására ajánlja fel.
Arra a felvetésre, miszerint miközben Kossuth-díjjal ismerik el munkásságát, pert veszített egy Veszprémben felállított, majd lebontott ,56-os emlékműve miatt, azt mondta: ha nem is ennyire élesen, de már érték támadások művei, például a Lehel téri vásárcsarnok miatt, ezért ha ezeket nem is tudja megszokni, de nincs meglepve.
Arra a kérdésre, hogy politikai munkásságának van-e köze ahhoz, hogy Kossuth-díjat kap, azt mondta: "azt hiszem botorság lenne azt állítani, hogy a politikának nincsen szerepe az állami kitüntetések odaítélésében". Ezt tapasztalataira támaszkodva jelentheti ki - jegyezte meg Rajk László.
Rajk László építész, díszlettervező, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja 1949. január 26-án született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát, majd 1976-ban a montreali McGill Egyetemen akadémiai fokozattal doktori címet kapott. 1972-től a Lakóterv, majd az Iparterv építésze, 1989-től a Mafilm díszlettervezője. 1980-ban az AB Független Kiadó egyik alapítójaként csatlakozott a demokratikus ellenzékhez, 1981-ben az AB független lap- és könyvkiadó társalapítója volt, lakásán működött kilakoltatásáig a szamizdatokat terjesztő "Rajk butik". Illegálisan készített és terjesztett kiadványokat, plakátot, kitűzőt. 1988-ban az SZDSZ alapító tagja, ügyvivője, 1990-96-ban országgyűlési képviselő volt. 2002-től a Brit Királyi Építészakadémia tagja. 1992-től a Színház- és Filmművészeti Főiskolán díszlettervezést tanít. 1995 óta a Köztigon Építész Stúdió tulajdonosa, ügyvezetője, vezető tervezője. Számos egyéni kiállítása volt itthon, valamint Lyonban, Berlinben, Párizsban. 1973-tól számos színpadi produkció, valamint magyar és nemzetközi film és kiállítás, 1989-ben Nagy Imre és társai temetésének látványtervezője volt. 2004 óta a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja. 1993-ban megkapta a Nagy Imre-emlékplakettet, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést, 2009-ben a filmszemlén pedig a filmkritikusok díját A londoni férfi című film látványtervéért.
