(mti) Az általános iskolában az alapkészségek elsajátításának megerősítését, a középiskolában a nyelvtanulás hatékonyságát és egy igazságosabb, teljesítményre ösztönzőbb felsőoktatási rendszer kialakítását célozza meg a közoktatási és a felsőoktatási törvény módosítása - mondta Hiller István oktatási miniszter a két törvényjavaslat általános együttes vitájában kedden az Országgyűlésben.
Hiller István expozéjában azt hangsúlyozta: szeretné meghonosítani azt az Európában elterjedt felfogást, amely szerves egységként, egy életút különböző állomásaiként kezeli a közoktatást és a felsőoktatást.
Mint mondta, a közoktatási törvény módosítása elsősorban az alapkészségek - az írás, az olvasás, a szövegértés és a számolás - elsajátításának megerősítését szolgálja azzal, hogy az 5. és a 6. évfolyamban is lehetőségét, több időt ad az alapkézségekkel való foglalkozásra.
A törvénymódosítás szerint a középiskolákban 2010-re kötelezővé teszik az angol nyelv tanulását, valamint arra is lehetőség lesz, hogy a középiskola nyelvi előkészítő évfolyamot indítson.
Az oktatási miniszter elmondta: a kistelepülési iskolák alsó tagozatait mindenképpen helyben kívánják megőrizni, azonban annak is tudatában vannak, hogy a kisiskolákban tanulók sokszor hátrányt szenvednek a nagyvárosi iskolák diákjaival szemben. A javaslat ezért bevezeti a tagiskola intézményét, ami azt jelenti, hogy az alsó tagozat helyben maradhat, de irányítását egy közeli, másik iskola veszi át, amely segíthet a szakemberhiány megoldásában is.
A javaslat megváltoztatja az iskolai felvételi rendszert, megtiltja, hogy az iskola a körzetében lakók felvételét, átvételét felvételi követelmény teljesítéséhez köthesse. Ez azt jelenti, hogy a tankötelezettség ideje alatt a diák szabadon választhatja meg, hogy hol akar tanulni, azonban a kérelmének befogadására csak az az iskola köteles, amelynek a körzetében lakik.
Hiller István áttérve a felsőoktatási törvény módosítására azt mondta: a felsőoktatásban a fejlesztési részhozzájárulás (fer) bevezetése igazságosabbá és teljesítményre ösztönzőbbé teszi a rendszert, hiszen a legjobban teljesítő 15 százalék mentességet nyer és tanulmányi ösztöndíjban részesül.
Hangsúlyozta: a felsőoktatási törvény a módosításával átjárható lesz a költségtérítéses és az államilag finanszírozott képzés, hiszen a legjobban teljesítő költségtérítéses hallgatók átkerülhetnek az államilag finanszírozott képzésbe, s ha ott is jó eredményt érnek el, akkor akár mentesülhetnek is a fer megfizetése alól. Ugyanakkor elismerte: az az út visszafelé is működik, ha valaki gyenge eredményt, még 30 kreditet sem tud elérni egy évben, az a költségtérítéses rendszerbe kerül át.
A fer nominális összege a 2006-os állapotok szerint az alapképzésben 105 ezer forint, a mesterképzésben 150 ezer forint tanévenként, s ettől a felsőoktatási intézmény plusz/mínusz 50 százalékkal térhet el. A fer teljes összege az intézménynél marad, abból az államkincstár nem részesül - hívta fel a figyelmet a politikus.
Hiller István kiemelte: a fer bevezetését illetően még nem zárultak le a tárgyalások a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával.
További cikkek ebben a rovatban
