(MTI) - "Bőven lesz mit megbeszélni, mert a soros EU-elnökség Magyarország számára sikeresen zárult, és annak kulturális rendezvénysorozata sok ember figyelmét hívta fel hazánkra" - fogalmazott köszöntőjében a külföldi magyar intézményhálózatot összefogó Balassi Intézet főigazgatója. Hatos Pál emlékeztetett arra, hogy a 2010 októberében elfogadott intézményi stratégia szerint a Balassi Intézet és hozzá tartozó külföldi hálózat feladata a legszélesebb értelemben vett kulturális eszközökkel a magyarság jó hírét eljuttatni a világba.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes előadásában felidézte, hogy a hidegháború idején a két világrend közötti küzdelem a kultúra területén is zajlott: az Egyesült Államok diplomatái már a hatvanas években felfedezték, mennyit profitál az ország az amerikai kultúra és életforma "exportjával", világszerte divatossá tételével. "Amit anyagi erővel, katonai vagy hagyományos diplomáciával nem tudunk elérni, abban Magyarországnak is sokat segíthet, hogy kulturális szempontból nagyhatalom vagyunk" - hangsúlyozta, hozzátéve: a magyar kulturális diplomáciának ezért stratégiai fontosságú feladata van. Mint Navracsics Tibor kiemelte, a kormányzat támogatni kívánja azokat a kezdeményezéseket, amelyek például a magyar divattervezés, gasztronómia, formatervezés vagy a felsőoktatás megújítását szolgálják.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a magyar oktatás és tudomány kérdéseiről tartott előadást. Mint rámutatott: hosszú ideje csökken a közoktatásban tanulók száma, ennek ellenére azonban harmadával többen érettségiznek most, mint a rendszerváltás idején, a szakiskolai képzés viszont sorvadási folyamaton ment át. A felsőoktatásban megháromszorozódott a hallgatói létszám, nem úgy, mint az oktatóké, ami színvonaleséshez vezetett - tette hozzá.
A tárcavezető elmondása szerint a következő hónapokban az Országgyűlés elé kívánják terjeszteni az új köz- és felsőoktatási törvények javaslatait, addig azonban számos kérdésre kell választ adni. Helyes-e, ha többen tanulnak egyetemeken, mint főiskolákon, sok felsőoktatási intézmény van-e az országban, mit lehet, kell-e valamit kezdeni a felsőoktatás Budapest-centrikusságával, lehet-e növelni a tanítási időt a közoktatásban? - említett néhányat az eldöntendő dilemmák közül.
Mint Hatos Pál elmondta, a kétnapos budapesti találkozó során a Balassi Intézet némileg szakítani kíván az eddigi szokásokkal, így nem csupán egy szűk körű értekezletet tartanak, hanem a hazai kulturális, tudományos élet vezető személyiségeivel közösen megtartott workshopok, műhelybeszélgetések is bekerültek a programba.
Az első keddi workshop keretében például Can Togay János, a Collegium Hungaricum Berlin; Baán László, a Szépművészeti Múzeum; Vitézy Zsófia, a Budapesti Tavaszi Fesztivál; Káel Csaba, a Művészetek Palotája; Batta András, a Zeneakadémia; Márta István, a Magyar Fesztiválszövetség; Gulyás Gábor, a Műcsarnok; Gerendai Károly, a Sziget Kulturális Szervezőiroda; Jakobi László, a Jakobi Koncert és Ókovács Szilveszter, a Duna Televízió vezetője, valamint Rockenbauer Zoltán, a Balassi Intézet tanácsadója és Balatoni Mónika, a Hungarofest kreatív igazgatója segítenek kigondolni, hogyan tehetők valódi kulturális helyszínekké a külföldi magyar intézetek.
Kedden délután a kulturális és tudományos diplomácia dilemmáit tekintik át számos meghívott előadóval, hiszen a külföldi magyar intézeteknek be kell mutatniuk a társadalom-, bölcsészet- és természettudományok eredményeit, és segíteniük kell a nemzetközi kapcsolatszerzésben, hálózatépítésben.
Rendhagyónak tűnik a Gasztronómia, turizmus, egészségvédelem című workshop - ismerte el Hatos Pál, rámutatott azonban: Hajós Alfrédtól kezdve kultúra és sport, a nemzetépítés szorosan összefügg. "A kulturális diplomácia egyfajta civilizációs megismertetése mindannak, amit a magyarság neve alatt ismerünk. A magyar életet a maga egészében kívánjuk bemutatni: a gasztronómiát, a sportot, az oktatást, de nem hagyjuk ki a magas- és a népművészeteket sem" - fűzte hozzá.
A találkozó résztvevői a második napon a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését célzó Campus Hungary programról hallhatnak előadást, hiszen a Balassi Intézet ezen a területen is fontos munkát végez: a magyar felsőoktatás központosított marketingjét próbálja megteremteni, azt tudatosítani sok-sok potenciális külföldi hallgatóban, hogy a magyar felsőoktatásban nyújtott képzés megéri a fáradságot, hogy itt végezzék el az egyetemet - mondta a főigazgató. A szerdai programot egy a gazdasági-pénzügyi tervezésről szóló előadás, majd az intézményvezetők tapasztalatainak megbeszélése zárja.
