(MTI) A várhatóan Magyar Örökség Csoport elnevezésű egységnek az lesz a feladata, hogy koordinálja a meglévő értékek számba vételét és kidolgozza azok megvédésének eszközrendszerét, törvényi hátterét - mondta Varga Kálmán a XIV. Népi Építészeti Tanácskozás megnyitóján.
A tanácskozáson Sebestyén József, a KÖH főmunkatársa elmondta, hogy a világháborúk következtében az elszakított területek az épített örökség szempontjából is mostoha körülmények közé kerültek.
A rendszerváltást követően megindult, eleinte esetleges állapotfelmérések az 1999-es évektől gyorsultak fel, amikor elindult a határainkon kívül épített örökségvédelmi program - magyarázta.
Ennek során kezdődtek meg a szervezett leltározó és feltáró munkálatok.
A KÖH az elmúlt években, átlagosan és évente 100 millió forintot biztosított az elcsatolt területek magyar épített örökségének felmérésére és tudományos kutatására - mondta.
Erdélyben például előrehaladott állapotban van a festett famennyezetű templomok feltérképezése, valamint a gyulafehérvári katolikus egyházmegyében az egyházi ingóságok feltárása.
Az elcsatolt területek magyar örökségének megvédését, állagmegóvását és felújítását nehezíti a műemlékek szűkebb környezetének leromlott gazdasági helyzete - mondta Sebestyén József.
A tanácskozáson megjelent néprajzkutatók, muzeológusok és építészek a kétnapos tanácskozás során országonként tekintik át a határokon túli építészeti örökség megóvásával kapcsolatos tennivalókat.
