(MTI) - A kultúra és a tudománypolitika történetével, helyzetével foglalkozó tudományos tanácskozást az 1938-as székesfehérvári országgyűlés évfordulója alkalmából 2013-ban megrendezendő emlékév jegyében szervezte Székesfehérvár önkormányzata, a városi levéltár és a Kodolányi János Főiskola.
Az eszmecsere mottójául a gyermek- és iskolás éveit Székesfehérváron töltő Klebelsberg Kunó művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter kijelentését választották, amely szerint "olyan ország még nem volt, amely azért ment volna tönkre, mert kulturális célokra áldozott".
A konferencián több hazai és külföldi oktatási, illetve tudománypolitikai szakember tartott előadást. Közülük többen hangsúlyozták, hogy válsághelyzetekben a kultúra kiemelő erő lehet. A tudományba és kultúrába fektetett pénz nem luxusberuházás, s mint a sikeres országok példája is bizonyítja, közép- és hosszú távon minden fillérje busásan megtérül.
Szőcs Géza államtitkár egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehet egyetérteni azzal a nézettel, amely a kultúrát "pénzügyi paraméterek között tartja lehetségesnek értelmezni".
Szavai szerint az ország "szellemi újrafelépítése" a kormány elsőrendű célja. S bár az a jelen financiális körülmények között nem lesz egyszerű, de ha a kultúrát megpróbáljuk "a spirituális és mentális feladatok összességeként értelmezni," néhány év múlva eredményekről is tudunk majd beszélni.
L. Simon László, a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke szerint nagyon fontos a tágan értelmezett kultúra, az oktatás, a tudománypolitika, mert az tud olyan innovációt hozni az országnak, amelynek befektetései már középtávon jelentősen megtérülnek. Ezért is nagy feladat a kulturális politika érdekeinek érvényesítése.
Mint mondta, bár szűkösebbek a források, a felsőoktatási és tudományos intézményrendszer nem lehet ennek a helyzetnek az áldozata. Ki kell jelölni azokat a főbb szellemi, tudományos centrumokat, amelyek nemzetközi szinten is értékelhető szakemberképzést folytatnak.
