(MTI) - A hagyományteremtő, kétnapos kulturális rendezvény jelentőségéről Bozóki András kiemelte: az Európa Kulturális Fővárosa verseny ötletéből született program a Balatonföldvár környéki kisrégió több helyszínét vonta be a kulturális modellprogramba.
Az ötletgazda mintegy 30 fős civil társaság, melynek tagjai között közgazdász, filmrendező, díszlettervező, újságíró, jogász is munkálkodik a kultúráért - mondta a Part Akció Egyesület elnöke, F. Tóth Tibor.
A programok a művészetek több ágát felölelik: a földvári platánsoron nyílt meg a németországi Theodor Oberheitmann Kötcsén készült szociofotó kiállítása, amely több évtized változásait dokumentálja a Balaton-környéki településen. Új Hullám címmel tárlat készült strandbútor tervek bemutatására, tér- és dzsessz zenészek játszanak a hajókikötőben, valamint koncertek lesznek a kötcsei és szóládi református és evangélikus templomban.
A Balaton Kulturális Tava koncepció tartalmazza azt is, miként lehetne a Balatont akadálymentessé tenni a mozgáskorlátozottak számára, a kiállított látványtervek jelentőségéről az esélyegyenlőségi államtitkár hangsúlyozta: Európa lakosságának mintegy 10 százaléka él valamilyen fogyatékkal. Korózs Lajos szerint kis odafigyeléssel lehetővé kell tenni számukra is, hogy részt vegyenek a kulturális turizmusban a Balaton mellett.
Pál Béla turizmusért felelős államtitkár példásnak nevezte a balatoni kistérség kulturális összefogását, amely ösztönözheti a szezon hosszabbítását is.
PART AKCIÓSOROZAT
BALATONFÖLDVÁR ÉS KÖRNYÉKE
2005. AUGUSZTUS 27-28.
***sajtóközlemény***
Csakis személyes mondatokkal kezdhetjük. Már jó ideje működik civil társaságunk. Tagjai a ? tágan értelmezett ? kultúra különféle területéről jöttek össze, tömörültek laza szövetségbe a kultúráért. Beszélgetéseinkből, olykor vitáinkból aztán kulturális kiáltvány készült, de mindig úgy véltük: ki kell törni a ? papírok világából?, s programok révén megmutatni, mit is gondolunk a kultúra szerepéről. Helyet kerestünk a szándékainknak.
Elsőként kaptunk biztatást barátunktól, Szabó Ildikótól: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában a kulturális turizmus főosztályt vezette, segített bennünket szakmailag és emberi szavakkal. Ildikó fordította figyelmünket a Balaton felé, s bizonygatta folyton, ne csak a tó menti részekkel foglalkozzunk, hanem az úgynevezett háttértelepülések kulturális, természeti örökségével is. Naponta kérdeztük őt, naponta mondta el nekünk a tapasztalatait. S ha mi éppen nem hívtuk, ő keresett minket, hol tartunk, hol akadtunk el, hogyan tovább? Ildikó olvasta először az Európa Kulturális Tava című koncepciónkat, amellyel a Balatonnak igyekszünk új, egyedi arculatot találni. Lelkesedett akkor is, amikor ?kulturális modellként? megterveztük a Part Akciósorozatot.
Nehezen lehet folytatni a sorokat. Ildikó nemrég váratlanul, 48 évesen elhunyt. Akciósorozatunkkal ? amelyet hosszú távra tervezünk ? neki szeretnénk emléket állítani.
Említettük, helyet kerestünk. S hogy akciósorozatunk első része megvalósulhat, azt Balatonföldvár Önkormányzatának, vezetőjének, Bezeréti Katalinnak, és a Balatonföldvári Kistérségi Társulásnak köszönhetjük. Támogatták kezdeményezésünket. Befogadtak minket, elfogadták, hogy velük együtt ? a helyi értékekből kiindulva, azokat kiegészítve ? szeretnénk valami sajátos ?imázst? keresni a kistérségnek, ahol a kultúrának kohéziós szerepe lehet. Számunkra alapvetés a szolidáris és toleráns gondolkodás, a környezet védelme.
Úgy alakult, hogy ebben az évben amolyan ?bevezetőt? adunk terveinkből.
A balatonföldvári parti sétányon ? szabad téren, a platánfák között ? nyílik meg a ?PRIVÁT TÁRLÓ? kiállítás Theodor Oberheitmann alkotásaiból. A németországi fotóművész jól ismeri a kistérséget: 1975-ben fotósorozatot készített az itt élőkről, aztán húsz év múlva újból fényképezett itt ? egyedülállóan tükröztetve a két korszakot, dokumentálva a két évtized változásait. Mi pedig arra kértük őt, ebben a ?jubileumi? esztendőben megint fotózzon, hogy a jövőre tervezett, átfogóbb tárlatunkon már az új évezred képei is megjelenhessenek majd. A mostani kiállítás tervezője: Horgas Péter díszlet- és látványtervező.
Ugyancsak a földvári vízparton állítunk ki különleges strandbútor terveket. Magyar Dorottyától, az Iparművészeti Egyetem negyedéves bútortervező szakos hallgatójától származik az ötlet: megújítani a strandkultúrát természetes alapanyagokból illetve a balatoni ?környezetkímélésből? kiindulva. Például egy-egy eldobott műanyag ásványvizes flakont hogyan lehetne ?visszafordítani? a design strandkultúrába akár pihenőeszközök formájában. Vagy a környéken található, a környékre jellemző anyagok miként hasznosíthatók a modern bútortervezésben. Az ?ÚJ HULLÁM? tárlaton nyolc alkotó mutatja be elképzeléseit. Az installáció tervezője: Magyar Dorottya.
Kovalik Balázs operarendező, Érdemes Művész állította össze az idei akciósorozat zenei műsorát, a ?PARTITÚRÁT?. A balatonföldvári sétányon, hajókikötőben tér- és dzsessz zenészek játszanak, Oberfrank Péter vezényel augusztus 27-én és 28-án. A kistérséghez tartozó Kötcsén és Szóládon ? az evangélikus illetve a református templomban ? is lesznek koncertek.
Az Európa Kulturális Tava koncepciónk tartalmazza azt is, miként lehetne a Balatont akadálymentessé tenni a mozgáskorlátozottak számára. E cél ismertetése szintén része a PART Akciósorozatunknak.
A kulturális tárca rendezvényszervező irodája, a Hungarofest Kht. ? egyetértve az akciósorozat szellemiségével ? önálló programjával társult a civil kezdeményezéshez. Rendhagyó ?RETÚR?balatoni múltidézés? elnevezésű tárlatukon ? a balatonföldvári sétányon ? a tó múlt századi üdülőkultúráját mutatják be. A tablókon régi plakátok, képeslapok, prospektusok, nyaralókártyák láthatók az 1930-as évektől a 70-esekig. A Hungarofest Kft. ugyanakkor itt hirdeti meg a balatoni tárgyakkal kapcsolatos gyűjtőakcióját: jövőre ugyanis a németországi Magyar Kulturális Évadban külön balatoni tárlatot rendeznek, hiszen egykor a Balaton volt a kelet- és a nyugat-német családok találkozási pontja.
PART AKCIÓ EGYESÜLET
ÚJ HULLÁM
strandkultúra a 21. században
Tudják, ki volt az első igazi ?strandoló?? Állítólag Boigne francia grófnő. Két komornája hordozószéken vitte a tenger hullámai közé, s hatalmas tömeg nézte a partról a szokatlan látványosságot. A grófnő divatot teremtett ?strandbútoros kísérletével.?
Évszázadok teltek el azóta, és most a PART Akciócsoport Magyar Dorottya iparművészeti egyetemista ötlete, kezdeményezése alapján pályázatot írt ki fiatal formatervezők, dizájnerek részére, hogyan képzelik el a Balaton strandbútor-kultúrájának formai megújítását.
A pályázók szabadon alkothattak, megkötés csak annyi volt: a vízparti pihenőeszközök lehetőleg környezetbarát, illetve a balatoni környezet természetes anyagaiból, vagy újrahasznosított anyagokból készüljenek, vagy legyenek egyszerűen gyártható, kivitelezhető bútorok.
Az egyedi strandbútorok tervezői figyelembe vehették a balatoni növénykultúrát, az ?újrahasznosítás? szellemében megihlethették őket akár ásványvizes palackok, Tetrapack-dobozok.
A beérkezett művek alapján úgy tetszett: a témakörök igencsak inspirálták a tervezőket. A pályázók olyan kreatív ötletekkel jelentkeztek, amelyek sokszínűségükben túlmutatnak a jelenkori formakultúrán. Persze a szakmai elemzésnél lényegesen többet árulnak el maguk a pályázatok.
Szándékaink szerint gyártókat keresünk a tervekhez, hogy ezek megvalósulhassanak, s a Balatonnak új, kultúrált arculatot adjanak már a közeljövőben.
?Új hullám? tárlatunkon nyolc, forma- és látványtervezői tevékenységet folytató fiatal művészeti és műszaki egyetemista, valamint néhány éve végzett tervező pályázatát mutatjuk be.
RETÚR ? BALATONI MÚLTIDÉZÉS
Biztosak vagyunk benne: a Balaton ?élményterep? valamennyi nemzedéknek. Bizonyára mindenkinek van legalább egy olyan régi vagy újabb szubjektív története, amely a Balatonnal kapcsolatos. Éjszakai fürdőzés. Hajókázás. Autóstop. Víkendház. Kemping. Dédmama múlt századi villája. Diszkós este egy NDK-s lánnyal a hetvenes évek végén. Ugyanebből az időből ismerkedés egy csehszlovák fiúval. A rendszerváltás jachtjai. Túlszámolós vendéglátós. Eltűnt balatoni halak. Letűnt SZOT-kultúra.
A Hungarofest Kht., a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának rendezvényszervező cége a balatonföldvári parti sétányon augusztus 27-28-án ?képes könyvet? nyit az egykori Balatonról. Tárlatunkkal régi korokba ? az 1930-as évektől a 70-esekig ? hívunk nosztalgikus ?visszaútra?. Plakátokkal, hirdetésekkel, képeslapokkal, képekkel, éttermi kártyával, balatoni hangulatjelentésekkel. Ötletadó és az utazás ?kalauza? Bence Ottó, a Hungarofest Kht. igazgatója.
A szabad téri tablók egy jövőre tervezett, nagyobb szabású kiállítás részei. A Hungarofest Kht. ugyanis 2006. tavaszától Németországban rendez Magyar Kulturális Évadot, ahol bemutatjuk az egykori balatoni designkultúrát is. Hiszen balatoni történeteik a németeknek is vannak: például valamikor csak itt találkozhattak nyaranta a kelet- és nyugat-német családok. De a német turistáknak még ma is az egyik kedvelt nyaralóközpontja a Balaton.
Egyébként a Hungarofest Kht. a németországi évadra készülve balatoni tárgygyűjtő-akciót szervez párhuzamosan itthon és Németországban is. Úgy gondoljuk, a személyes relikviákkal még izgalmassá válhat a designtárlat, s talán a német fiatalok is kedvet kapnak szüleik, nagyszüleik múltbeli vagy mai üdülőhelyéhez.
Köszönetet mondunk a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, Csapó Katalin muzeológusnak és munkatársainak.
?PRIVÁT TÁRLÓ?
a múlt nyomai
PART Akciósorozatunkban a hagyományokat társítjuk a modern vizuális kultúrával. A balatonföldvári kistérség identitását, értékeit és hagyományait megőrizve nyitunk a korszerű megjelenési formák és megjelenítési eszközök felé.
?PRIVÁT TÁRLÓ? programunk idei első részében Theodor Oberheitmann németországi fotóművész ?páros képeit? óriásira nagyítva mutatjuk be a balatonföldvári Kvassay sétány platánsorán. Az alkotó a Földvár környéki helyeket, az ott élőket, életük pillanatait örökítette meg először 1975-ben. Aztán húsz évvel később újra fényképezett ? ugyanazokon a helyeken, ugyanolyan szemszögből ? tükröztetve két évtized változásait. A párhuzamos fotók egyedi élettörténeteket is láttatnak ? szembesítve a két korszakot, a magyarországi rendszerváltás előtt és után. Theodor Oberheitmann kiállítása ilyen formában most kerül először nyilvánosság elé.
A fotóművészről
Theodor Oberheitmann 1948. június 27-én született a Ruhr-vidéki Herne városában. Tanulmányait ?68-ban Dortmundban a Design Főiskola fényképész szakán végzi Walther Pan és Clemens Adolf professzornál. 1972-ben Budapesten köt házasságot Tóth Ágnessal. Egy évvel később beiratkozik a bochumi Ruhr Egyetem politikai tudományok szakára. Az egyetem Művészi Centrumában a fotó- és filmkör vezetője. 1980-ban portréstúdiót nyit. 1986-tól az iserlohni főiskolán oktatófilmeket készít, kiállításokat tervez és megvalósít. 1989-től a lüdenscheidi Innovációs Központban grafikus. 1991-ben kitanulja az asztalos szakmát. 1993 óta Remscheidben munkaterápiával foglalkozik pszichikai betegek otthonában. Emellett folyamatosan dolgozik saját témákon és kiállításokon szabadon alkotó fotóművészként. Két lánya ? Nina, Katrin ? és három unokája van.
1975-ben I. díjat nyert a ?Munkások a fényképészetben? című versenyen. Neki ítélik oda a Photokina Köln támogatását a ?Ne fényképezz öregasszonyt!? című riportjáért. 1979-ben Szövetségi Díjat kapott Michael Lentz Végállomás című filmjéért, amely egy idősek otthonát bemutató fotóriport alapján készült. 1995-ben a Kulturfonds ösztöndíjasa.
Egyéni kiállítások (válogatás):
1977: Berlin, Zillestrasse-i Képtár ? ?Ne fényképezz öregasszonyt!?
(riport egy idősek otthonából)
1993: Dorsten, Városi Képtár ? ?Nézelődni és feltűnést kelteni?
1995: Nagycsepely, Kultúrház ? ?Nagycsepely 1975?
1996: Prerow, tengerész templom ? ?Tengerfonadékok?
1997: Mansfield, Museum & Art Gallery ? ?Ember és munka?
1998: Essen, ARKA kultúrműhely ? ?Változások?
1999: Holzwickede, Haus Opherdicke ? ?Időterek-Időtanúk?
(Dieter Prange kelet-német szobrásszal közös kiállítás, amelynek témája a kelet- és nyugat-német ?találkozás? volt.)
2001: Bochum, Szó és Kép Képtár ? ?Barát lenni?
(külföldiek élethelyzete Németországban)
A PART Akció Egyesület arra kérte a fotóművészet, hogy idén ? a balatonföldvári kistérségben készített fotóinak a ?jubileumi? évében ? újra fényképezze le az egykori helyeket, így már harminc év ?lenyomatait?. Új képsorozatát ? terveink szerint ? jövőre mutatjuk be egy átfogóbb kistérségi szubjektív ?PRIVÁT TÁRLÓ? keretében.
Köszönetet mondunk Theodor Oberheitmannak, feleségének, Tóth Ágnesnak, és Dr. Feledy Gyulának, Kötcse község polgármesterének, aki felhívta figyelmünket a fotóművészre és képeire.
