(MTI) - A kulturális szakattasék feladata a kulturális kapcsolatteremtés és a Magyarországról kialakult országkép formálása lenne - tette hozzá Hiller István, aki az alapítvány Kulcskérdések című sorozatában a kulturális politikáról tartott előadást.
A miniszter megjegyezte, hogy Magyarországnak 19 kulturális intézete van szerte a világban, a hálózat bővítésére azonban a következő fél évtizedben nem lesz mód. Óriási fehér foltok vannak a térképen, a kulturális diplomácia által nem érintett területek - mutatott rá Hiller István.
Mint mondta, az elkövetkező hónapokban a kormány elé visz egy olyan tervezetet, amely a szakdiplomáciai hálózat kialakításának teoretikus hátterét tartalmazza, és az említett három helyen ennek gyakorlati megvalósítását is kéri. 2008-ban azután tovább bővítenék a szakdiplomáciai hálózatot.
Hozzátette: a posztok finanszírozását a kulturális intézetek költségvetéséből egy racionálisabb gazdálkodással valósítják meg.
Hiller István a kultúrdiplomácia mellett beszélt a tehetséggondozásról, a kultúra és az oktatás ügyének összekapcsolásáról, a kultúra finanszírozási rendszerének átalakításáról, a Pécs - 2010 Európa Kulturális Fővárosa programról és a kulturális vidékfejlesztésről is.
Az utóbbi kapcsán kiemelte, hogy a magyar vidéki kultúra infrastruktúrájának javítására európai uniós pénzeket kívánnak felhasználni.
Hiller István elmondta, hogy ennek érdekében a 2007 és 2013 közötti pénzügyi ciklusra a kulturális és az agrártárca között olyan megállapodást kezdeményezett, amely az agrártárcánál meglévő, de kulturális célokra felhasználható európai uniós forrásokkal vidéki, kistelepülési kulturális terek létrehozására, felújítására teremt anyagi lehetőséget.
Előadásában úgy fogalmazott: "egyértelmű törekvésünk, hogy az új, modern Magyarországnak koherens összefüggő és megvalósításra érdemes kulturális politikája legyen". Hozzátette: ilyen a rendszerváltozás óta nem jött létre.
Kiemelte, hogy a kulturális politika nem meghatároz, hanem kereteket biztosít. Hangsúlyozta: az államnak hosszú távon is kötelezettségei és feladatai vannak a kultúrában, és ez finanszírozásban, részfinanszírozásban is testet kell hogy öltsön.
A miniszter megjegyezte, hogy Magyarországnak 19 kulturális intézete van szerte a világban, a hálózat bővítésére azonban a következő fél évtizedben nem lesz mód. Óriási fehér foltok vannak a térképen, a kulturális diplomácia által nem érintett területek - mutatott rá Hiller István.
Mint mondta, az elkövetkező hónapokban a kormány elé visz egy olyan tervezetet, amely a szakdiplomáciai hálózat kialakításának teoretikus hátterét tartalmazza, és az említett három helyen ennek gyakorlati megvalósítását is kéri. 2008-ban azután tovább bővítenék a szakdiplomáciai hálózatot.
Hozzátette: a posztok finanszírozását a kulturális intézetek költségvetéséből egy racionálisabb gazdálkodással valósítják meg.
Hiller István a kultúrdiplomácia mellett beszélt a tehetséggondozásról, a kultúra és az oktatás ügyének összekapcsolásáról, a kultúra finanszírozási rendszerének átalakításáról, a Pécs - 2010 Európa Kulturális Fővárosa programról és a kulturális vidékfejlesztésről is.
Az utóbbi kapcsán kiemelte, hogy a magyar vidéki kultúra infrastruktúrájának javítására európai uniós pénzeket kívánnak felhasználni.
Hiller István elmondta, hogy ennek érdekében a 2007 és 2013 közötti pénzügyi ciklusra a kulturális és az agrártárca között olyan megállapodást kezdeményezett, amely az agrártárcánál meglévő, de kulturális célokra felhasználható európai uniós forrásokkal vidéki, kistelepülési kulturális terek létrehozására, felújítására teremt anyagi lehetőséget.
Előadásában úgy fogalmazott: "egyértelmű törekvésünk, hogy az új, modern Magyarországnak koherens összefüggő és megvalósításra érdemes kulturális politikája legyen". Hozzátette: ilyen a rendszerváltozás óta nem jött létre.
Kiemelte, hogy a kulturális politika nem meghatároz, hanem kereteket biztosít. Hangsúlyozta: az államnak hosszú távon is kötelezettségei és feladatai vannak a kultúrában, és ez finanszírozásban, részfinanszírozásban is testet kell hogy öltsön.
