(MTI) - Gulyás Dénes fideszes képviselő, operaénekes, az elmúlt évek esetleges kulturális kormányzati visszaéléseivel foglalkozó albizottság elnöke felvezetőjében számos kérdést fogalmazott meg: mit gondol a szakma a dalszínház jövőjéről, megfelel-e a jelenlegi működési struktúra, s ha nem, mivel helyettesíthető, és mi lesz az Erkel Színházzal, amely információi alapján nem életveszélyes.
Vass Lajos, a MÁO főigazgatója, ahogy a múlt decemberi kulturális bizottsági ülésen, most is kiemelte: rövid időn belül felújításra szorul az Ybl-palota, s hogy a magyar operajátszás Budapesten e közben is folyamatos legyen, szükség van az Erkel Színházra. Mint rámutatott, véleménye szerint új, több funkciójú teátrum megépítése indokolt a bezárt színház helyén.
A FŐBER Zrt. vezérigazgatója, Kemény Péter mérnök elmondta, hogy két alkalommal valóban fönnállt az életveszély az épületben. Azok elhárítása után, 2008-ban vizsgálták meg az Erkel Színházat, amelyben a közösségi terek, valamint a színpadtechnika csak mintegy 25 százalékban felel meg a mai szabványoknak.
Az Erkel Színház használhatóvá tételére három különböző javaslatot készített a cég: az első szerint az épületet jelenlegi állapotában konzerválnák, tisztasági festéssel, kisebb javításokkal tennék megnyithatóvá. Ez - 2008-as árakon - 4-5 milliárd forint állami forrást igényelne. Ahhoz, hogy az épület "héját" megtartva teljes belső korszerűsítésre kerülhessen sor, 15-16 milliárdra lenne szükség. A műemléki elemek megtartásával - 2008-as árakat valorizálva - új épület 35 milliárdból emelhető Kemény Péter becslése szerint.
Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára úgy fogalmazott: egy 1911-ben épült házon nem lehet 2010-es szabványokat számon kérni, de törekedni kell az épület állagának javítására. Szőcs Géza államtitkár is folyamatosan tájékozódik az operaház működőképességéről, és a magas szakmaiság érdekében meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket - tette hozzá.
Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter arra volt kíváncsi, hogy ősszel felmentik-e Vass Lajost és Fischer Ádám karmestert, az Operaház művészeti tanácsának elnökét. Kálnoki-Gyöngyössy Márton úgy válaszolt: nem tud róla, hogy Szőcs Géza államtitkár Vass Lajos és Fischer Ádám megbízatása visszavonásának kezdeményezésére készülne szeptemberben.
Az ülésen felmerültek az operában dolgozók foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések is. Gulyás Dénes ismét a közalkalmazotti, a társulati lét mellett voksolt. Vass Lajos és Keveházi Gábor balettigazgató azonban úgy vélte: ez a jogviszony nehéz helyzetbe hozná a széles repertoárt játszó, a fiatal tehetségeket is foglalkoztatni kívánó vezetést, mert így nem vagy csak nehezen lennének elmozdíthatók azok, akiknek a képességei már nem megfelelőek. Kálnoki-Gyöngyössy Márton közölte: az előadóművészek közalkalmazotti jogviszonyának kérdését felül fogják vizsgálni a közeljövőben.
Egy érdekes, új formát is javasolt párizsi és szentpétervári példákra hivatkozva Keveházi Gábor, az akadémiai színházét, amelynek tulajdonosa a parlament és a költségvetése több évre garantált. Felvetette: az európai gyakorlat alapján a jövendő és a jelenlegi vezetésnek legalább két évig együtt kellene működnie.
Kovács János, az operaház első karmestere megjegyezte: eddig egyik kulturális adminisztráció sem vizsgálta meg, mennyibe kerülne egy nemzeti opera működtetése.
Selmeczi György zeneszerző, a kolozsvári Állami Magyar Opera zenei vezetője annak a véleményének adott hangot, mely szerint a részletkérdések helyett végre a magyar operajátszás teljes és hosszú távon érvényes vízióját kellene megalkotni a vidéki nemzeti színházak újra méltó rangra emelt operajátszásának és a szomszédos országok operáinak az integrálásával.
Művészi meggyőződése, hogy az Erkel Színházat önálló vezetéssel mielőbb érdemes megnyitni, hogy az Ybl-palotának teljesítményt serkentő versenytársa legyen, hogy a művészképzésben fennálló "túltermelésből" kikerülőknek játszóhelyük legyen - hangsúlyozta Selmeczi György.
Gyimesi László két szervezet, a Magyar Zenei Tanács és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége álláspontját ismertetve kiemelte: kiszámítható finanszírozásra van szükség (a MÁO 2006-os 6,5 milliárd forintos támogatása mára 4,7 milliárdra "fogyott"), a vidéki operajátszásnak vissza kell nyernie méltó helyét.
Mint megjegyezte, az előadóművészeti törvény a budapesti operaházon kívüli minőségi opera- és balettjátszást is támogatja az úgynevezett kettes és hármas szorzó révén.
