A történelmi tapasztalat igazolja a művészeti akadémiák létjogosultságát, Magyarországon is csak 1949-ben, szovjet mintára szüntették meg a Magyar Tudományos Akadémia Széptudományi Alosztályát - mondta a kultúráért felelős helyettes államtitkár az ülésen. Hammerstein Judit kiemelte: az új alaptörvény deklarálja a művészeti alkotás és az MMA művészeti szabadságát, a kulturális kormányzat pedig ehhez kapcsolódva, az MMÁ-nak köztestületi státuszt biztosítva kíván teret adni a művészeti élet hangsúlyosabb képviseletének.
Mint hangsúlyozta, a még egyesületként működő MMA jelenleg 166 fős tagsága nem válik automatikusan a létrejövő köztestület tagjává, hiszen az alapszabály jelölési feltételei az alapító tagokra is érvényesek lesznek. Az MMA rendes tagjainak száma nem haladhatja meg a 200 főt, a rendes tagok olyan, a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek lehetnek, akik legalább négy tag ajánlásával rendelkeznek.
A Magyar Művészeti Akadémia közfeladatot lát el, ezért költségvetési támogatásban részesül majd, a tagok azonban nem fognak illetményt kapni - közölte Hammerstein Judit.
Karácsony Gergely (LMP), a bizottság alelnöke üdvözölte egy kulturális köztestület megalakulását, de kifogásolta az MMA és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia "nem tisztázott" viszonyát. Válaszában Hammerstein Judit és L. Simon László, a bizottság fideszes elnöke egyaránt kiemelte: az MMA tagságából sokan most is tagjai más kulturális szervezeteknek, és ezt a Magyar Művészeti Akadémia a jövőben sem zárja ki.
A kulturális bizottság 11 igen szavazattal és egy tartózkodással (LMP) találta általános vitára alkalmasnak az előterjesztést.
Egyhangú szavazással ítélte általános vitára alkalmasnak a testület azt a határozati javaslatot, amely alapján november 13. lesz a magyar nyelv napja. Vitát váltott ki viszont Rogán Antalnak (Fidesz) az egyes hírközlési törvények módosításáról szóló egyéni indítványa. Az előterjesztő elmondása szerint a javaslat elsősorban az Európai Bizottság 2009-es irányelveit kívánja átvezetni a magyar joggyakorlatba.
A dokumentum kapcsán Mandur László (MSZP) és Novák Előd (Jobbik) elsősorban azt kifogásolta, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetőinek munkaviszonyuk megszűnése után kártalanítás jár. Értetlenségüket fejezték ki, hogy egy ilyen fajsúlyos módosító javaslatot miért nem a kormány terjeszt a parlament elé. Rogán Antal válaszában kifejtette: hajlandó a kártalanításról szóló rész visszavonására, ebben az esetben azonban a pénzügyi szervezetek vezetőinek kártalanításáról szóló törvényhelyeket is módosítani kellene.
A hírközlési indítványt a kulturális bizottság 10 igen és 3 nem szavazattal parlamenti vitára alkalmasnak minősítette.
Ellenszavazat nélkül, három tartózkodással támogatta a bizottság az előadóművészeti törvény módosításáról szóló javaslatot, amely a Nemzeti Előadóművészeti Tanács tagságában egy helyett két főt biztosítana a megyei jogú városoknak, valamint egy helyet a független színházaknak, 22-ről 24-re növelve a testület létszámát. Az indítvány a művészeti támogatás mértékének megállapításakor értékelendő szempontként határozza meg a művészetpedagógiai tevékenységet, módosítaná továbbá a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényt is.
A nándorfehérvári diadal emléknapjának megünnepléséről szóló határozati javaslathoz benyújtott módosító indítványokat a bizottság többsége nem támogatta.
