(MTI) - Bozóki András kulturális miniszter reményei szerint november-decemberre elkészülhet egy tizenöt évre szóló kulturális stratégia.
A cél, hogy a kritikákat beépítve "érvényes, tizenöt évre szóló kulturális stratégiát dolgozzunk ki még ebben az évben" - mondta a szaktárca vezetője A szabadság kultúrája címmel közzétett kulturális kiáltvány első nyilvános vitáján csütörtökön este Budapesten, a IX. kerületi "Tűzraktárban".
Bozóki András a megjelent művészek és értelmiségiek előtt hozzátette, hogy a stratégiai tanácsadó testületének ajánlásaira támaszkodó kiáltvány néhány héttel ezelőtti megjelentetése a kulturális stratégia elkészítésének első fázisa.
A Milyen legyen a kulturális politika a 21. században? alcímű dokumentumból három alapelvet emelt ki: a tisztesség, az esély és az alternatívák érvényesülését a kultúrában; ezt röviden A magyar T.E.A. kifejezéssel foglalta össze és "nullhipotézisnek" nevezte.
A miniszter az első alapelv kapcsán kiemelte a tisztesség szerepét az elbírálásban, a kuratóriumok működésében, rámutatva arra: szigorú összeférhetetlenségi szabályokra van szükség, el kell indítani a Nemzeti Kulturális Alap reformját, tiszta viszonyokat kell teremteni a támogatási rendszerben.
Az esélyt illetően a vidéken élők, a hátrányos helyzetűek azonos lehetőségeinek megteremtése mellett érvelt, míg az alternatívákat tekintve azt mondta: a magyar kultúra nem homogén, fontos a tradíciók, a hagyományok újradefiniálása, felfedezése, "de nincs egy darab kánon".
"A kultúra nem lehet csak a múlt lenyomata a jelenben" - fogalmazott Bozóki András.
Kiemelte, hogy 1997-98 óta Magyarország a kultúrát tekintve új helyzetben van; ekkor szűnt meg például a Magyar Televízió monopóliuma és indult el az internet forradalma.
"Nem mi kukorékoljuk ki az új időszámítást" - mondta a miniszter, hozzátéve: csupán észrevették, hogy más a helyzet, és erre szeretnék felhívni mások figyelmét is.
Értékelése szerint ma "a kultúra keresi a helyét az állam és a piac között", ám - mint hangsúlyozta - az állam soha nem vonulhat ki a kultúra támogatásából Magyarországon.
Bozóki András kérdésre válaszolva azt mondta: a pénzhiány kemény teher, de nem lehet akadálya valamilyen kitörési pont keresésének.
Kiemelte továbbá, hogy a kultúra nem csak a magas, az elit kultúrát jelenti, hanem a közösségi kultúrát is.
A Népszava mellékletében július 30-án nyilvánosságra hozott kiáltvány előkészítésében a Sebők Marcell vezette tanácsadó testület tagjaként részt vett Harsányi László, Husz Dóra, Inkei Péter, Karsai György, Kitzinger Dávid, Sükösd Miklós, Török András és Wessely Anna.
Sebők Marcell a csütörtöki fórumon kiemelte, hogy a kiáltvány nem "előíró" jellegű, bizonyos pontokon akár a döntést is átengedné a közösségeknek, a civil társadalomnak. Bozóki András hozzáfűzte, hogy a dokumentumban egy "megfigyelő, megengedő, gardírozó" szerep jelenik meg.
Wessely Anna említést tett azokról a bírálatokról, miszerint az elképzelésben a magas kultúra nem élvez akkora támogatást, mint a korábbiakban. Problémának, ugyanakkor intézményes adottságnak nevezte, hogy a kiáltványban nem szerepel a tudomány, a technika és a közoktatás.
A fórumon egy felszólaló a konkrétumokat hiányolta, míg egy másik azt a kérdést vetette fel: ha a kulturális kormányzat nem határozza meg a kulturális értékeket, a kánont, ki fogja ezt megtenni.
