(MTI) - A közigazgatási államtitkár azon a háromnapos konferencián beszélt minderről, amelyet Paks önkormányzata a Városi Múzeummal közösen Lussoniumról és a régészeti parkok működésének tapasztalatairól rendezett a Duna-menti római limes UNESCO Világörökségi nevezése program keretében. Jávor András elmondta, sokan a Duna Stratégiáról hallván arra gondolnak, hogy elsősorban a hajózhatóság megőrzése a cél, de ugyanilyen fontos a kulturális értékek megőrzése és olyan rendszerbe állítása, amely megteremti a fenntartható gazdásági fejlődés lehetőségét is. Ehhez ?eladható? programokat, látványosságokat kell társítani, húzta alá. Budapestre tavaly 210 ezer ember érkezett hajóval - elsősorban Passauból - és költött tízmillió eurót a fővárosban. Ha ezt ki lehet terjeszteni Magyarország déli határáig, vagy más irányba, abból az ország más vidékein is profitálnak - mondta.
Az Észak-Angliában található Hadrianus-falra utalva emlékeztetett rá, hogy annak bemutatását legalább harminc évig készítették elő, és rendkívül nagy a turisztikai vonzereje, óriási a gazdasági jövedelemtermelő képessége. A magyar limes, a ripa Pannonica sokkal hosszabb és sokkal több értékkel rendelkezik, amiket ki kell aknázni, mert ez az ország fejlődésének egyik nagy lehetősége - mondta.
Jávor András szerint jó döntés volt a paksi városvezetés részéről, hogy körülbelül tíz éve felgyorsította a kutatásokat, pedig akkor még híre-hamva sem volt, hogy a világörökség részévé válhat a római kori limes magyarországi szakasza.
Hajdú János, Paks polgármestere arról beszélt, hogy beindult a program, amely a világörökségi listára való felvételt készíti elő. Ebben a pécsi egyetem és a Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal mellett a paksi önkormányzat is szerepet vállal.
A városvezető ismertetése szerint a lussoniumi ásatások, a leletek dokumentálása, bemutatása az elmúlt negyven év alatt félmilliárd forintba került, amelynek nagy részét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal segítségével állami pénzekből tudták finanszírozni. Az önkormányzat az utóbbi húsz évben mintegy 100-150 millió forintot fordított erre a területre, amely a város turizmusfejlesztési programjának nagyon fontos eleme.
Váradyné Péterfi Zsuzsanna, a Városi Múzeum igazgatója örömmel nyugtázta, hogy a nemzetközi konferencia résztvevői előtt kimerítő képet adhattak a Paks határában húzódó római kori erőd, a Lussonium feltárásáról, romkertté válásáról és fejlesztése további terveiről.
Beszámolt róla, hogy érdemleges vita alakult ki a régészeti parkok működtetéséről. Mint mondta, óriási szakmai probléma megvonni a határt, hogy meddig tudnak hitelesen bemutatni egy kort, jelenséget és mikor válik vásári látványossággá. Nem egyszerű megtalálni az egyensúlyt, az viszont nyilvánvaló, hogy csupán egy romkertet, vagy egy régészeti parkot mutogatni, látványosság nélkül, nem rentábilis, mert a közönséget nem vonzza. Abban mindannyian egyetértettek, hogy az ilyen régészeti parkoknak gazdasági vonzereje lehet, mert ha egy romkert jól működik, és megfelelő programokat szolgáltat, akkor az a ráépülő szolgáltatások árában tükröződik - összegezte az igazgató.
A konferenciát római kori kavalkád zárta szombat délután a Paks határában magasodó Bottyán-hegyen, ahol Lussonium található. Itt katonai bemutatót, rabszolgavásárt rendeztek, bemutatták a római kor ételeit és divatját.
