(MTI) - Szabó Csaba, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese felidézte: Magyarországon a levéltárak a legkorábbi közgyűjtemények, melyek a 13-14. század óta őrzik az írásos dokumentumokat. A hazai levéltárakban megtalálható 100 ezer középkori oklevélnek ma már nincs jogbiztosítási szerepe, annál nagyobb ellenben a tudományos értékük.
Mint Szabó Csaba emlékeztetett, komoly viták folytak arról, hogy a levéltárak a közigazgatási vagy a kulturális tárca alá tartozzanak, végül a megyei kormányhivatalok igazgatási felügyelete alá kerültek. A levéltári szakma csalódott, mert úgy érzi, a kulturális kormányzat nem ismerte fel a terület jelentőségét és mert a kulturális kommunikációban nem esik szó a levéltárak eredményeiről, például a digitalizációban. A szakember megjegyezte, sajnálatos módon az oktatásügy részéről sem vetődött fel, hogy a diákok eredeti dokumentumokkal találkozhassanak tanulmányaik során.
Szabó Csaba összegzése szerint egészséges egyensúlyt kell teremteni a közigazgatási és a kulturális-tudományos feladatok között, csakúgy, mint a finanszírozás tekintetében.
Ramháb Mária, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója elmondta: jelenleg 1699 könyvtár mellett 1880 könyvtári szolgáltatóhely működik Magyarországon. Ez országos lefedettséget jelent, melynek köszönhetően a legkisebb településekre is eljut a könyvtári hálózat. Előadása szerint 2010-ben 26,8 millió látogató fordult meg 33 millió dokumentumot kölcsönözve a hazai könyvtárakból, melyeknek 2,3 millió beiratkozott tagjuk van.
Stratégiai fontosságú tehát az ágazat és a könyvtárhasználókat a digitalizáció előrehaladtával is meg kell őrizni. Ramháb Mária hatalmas lépésként értékelte a MOKKA-ODR közös katalógus létrehozását, amely a könyvtárközi kölcsönzésekben is fontos szerepet tölt be, az állami könyvtárellátó szerepét azonban kritikával illette. Elmondása szerint a szervezet nem versenyképes, így a könyvtárak jelentős része kikerüli, pedig a közös gyarapítással árengedményeket is el lehetne érni.
A szakember kitért a Márai-programra is, amelyet a legfontosabb új beszerzési forrásként említett. Mint hozzátette, a programon még van finomítanivaló, arra azonban vigyázni kell, hogy valóban az olvasókat érintő kötetek kerüljenek a polcokra.
Juhász Zsófia, a Fejér Megyei Művelődési Központ igazgatója a művelődési központok megkerülhetetlen szerepét hangsúlyozta, kiemelve: ez a kulturális intézménytípus szinte minden művészeti ágat integrál, lehetőleg térítésmentesen. A művelődési házak a legnagyobb kulturális hálózatot jelentik évi 66 millió látogatóval - tette hozzá.
A jogszabályok szerint ma kötelező közösségi színtereket fenntartani a kistelepüléseken, sajnos azonban az új önkormányzati törvény tervezete ezt nem említi - jelezte aggodalmát. Juhász Zsófia beszámolója szerint 700 településen mintegy félmillió ember ma sem jut hozzá a kulturális szolgáltatásokhoz és a települések ötödén nincs kulturális szakember. A finanszírozás terén Juhász Zsófia problémásnak tartotta, hogy 2010 óta megszűnt az önálló önkormányzati közművelődési normatíva, így a művelődési házaknak esetenként a helyi közgyűjteményekkel, esetleg futballcsapatokkal kell versenyezniük az önkormányzati forrásokért.
