Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban: 1941-1953

Kultpol

?Miben különbözik a fogság a szabadságtól? A válasz önként kínálkozik: abban, ami a kettőt elválasztja: a szögesdrótban. De ez a válasz nem helytálló... A fogság nyomorúsága nem a tér összezsugorodása. A fogság nem tér, hanem idő kérdése. Akiket megkérdeztem, azok egytől egyik az idő foglyai voltak? ? írja Örkény István Lágerek népe című, hamarosan oroszul is megjelenő könyvében, amelyet fordítója, Tatjana Voronkina idézett a ?Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban: 1941-1953? című hiánypótló történeti forráskiadvány bemutatóján a moszkvai Magyar Kulturális Központban.

Mint ismeretes, a II. világháború során elpusztult, fogságba esett katonák sorsa egészen a közelmúltig tabutéma volt, sokáig még a történelemtudományban sem folyhatott levéltári adatokra támaszkodó veszteségkutatás. Már csak ezért is felbecsülhetetlen jelentősége van mind a történész-szakma, mind a közvélemény számára annak az orosz nyelvű kötetnek, amely az oroszországi Magyar Évad keretén ? a háború végének 60. évfordulója alkalmából ? az Oroszországi Állami Katonai Levéltár és a moszkvai magyar Levéltári Intézet együttműködésének eredményeként jelent meg, Varga Éva Mária levéltári delegátus szerkesztésében. Az óriási levéltári háttérmunka nyomán, alig másfél év alatt elkészült, 34 íves kötetben szereplő 150 dokumentum és közel 100 illusztráció nagy része először kerül publikálásra, és bizonyos levéltári iratok minősítését a kiadvány megjelentetése érdekében oldották fel.

Ez már csak azért is fontos, mivel bár a háborúban való magyar részvételről már könyvtárnyi irodalom jelent meg, még mindig sok a homályos pont, elhallgatás, félremagyarázás e téren, a rendszerváltás óta folyó intenzív feltáró munka ellenére pedig különösen sok a ?fehér folt? a hadifogoly-kérdés terén, holott alig van magyar család, amelyet ne érintett volna ez a tragédia. A második világháború következtében mintegy 4 millió hadifogoly került lágerekbe, szétszórva a Szovjetunió teljes területén. A német és japán hadifoglyok után a magyar hadifoglyok száma a legmagasabb: egy 1945. november 2-án kelt kimutatás szerint az 1941-1945 között szovjet hadifogságba esettek között 541 530 fő volt a magyar foglyok száma. Egy későbbi, 1949-es kimutatás szerint 526 604 fő került fogságba, közülük 418 782 főt repatriáltak, 51 005-en elhunytak a hadifogságban, továbbra is fogságban maradt 8021 fő.

Ezek a súlyos, ám mind a mai napig nem kevés bizonytalanságot tartalmazó adatok is teljesen új megvilágításba kerülnek a könyvben publikált dokumentumok nyomán: 9 fejezetre tagolva, részletesen illusztrált anyagokat találunk a hadifoglyok szálláskörülményeiről, élelmezéséről, ruházkodásáról, ellátásuk egyéb, pl. orvosi-egészségügyi körülményeiről, munkafeltételeikről, a körükben folyó politikai agitációs munkáról stb. Részletes, különböző szempontok szerint csoportosított táblázatokat találunk a hadifogolytáborokban elhelyezett személyekről, az elhunytak temetési helyéről, a repatriálás módjáról.

A kiterjedt jegyzetapparátus jóval több, mint pusztán egy forráskiadvány esetében szokásos eligazító információkészlet: pontos orientációs keretet kapunk a közölt anyag történeti értékeléséhez; mindezek mellett a kötetet precíz földrajzi és névmutató egészíti ki. A legdöbbenetesebb azonban a volt hadifoglyok cikkeit, visszaemlékezéseit, verseit tartalmazó függelék, valamint a többtucatnyi fekete-fehér képet és színes rajzot és nyomatot, kötelezően gyártott propagandairatot tartalmazó illusztrációs blokk.

A kötetbemutató után ? amelyen felszólalt Kontra Ferenc nagykövet, Vlagyimir Kozlov, az Oroszországi Föderáció Levéltári Ügynökségének vezetője, Vlagyimir Korotajev, a Katonai Levéltár igazgatója, valamint Andrej Szorokin, a kötetet kiadó ROSZPEN igazgatója, valamint Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár vezérigazgatója ?, kiállításmegnyitóra került sor: ?Hogy túlélhesd!? címmel a krasznogorszki Német Antifasiszta Emlékmúzeum rendezett a moszkvai Kulturális Központban történeti dokumentumkiállítást. A stílszerűen, szögesdróttal körülkerített kiállítótérben szívszorító darabokat láthattunk azokból a festményekből, grafikákból, kisplasztikákból és egyéb tárgyakból, melyeket a hadifoglyok készítettek fogságuk alatt; ezek közül talán legdöbbenetesebb a Sztálin-elvtársnak ajándékba faragott bot ? végén egy Mefisztó-fejjel.

A ?Hogy túlélhesd!? c. kiállítás június 10-ig tart nyitva, a ?Magyar hadifoglyok Oroszországban: 1941-1953 c. kötet pedig még a közeljövőben megjelenik magyar nyelven is. Május 23-ig tart nyitva az ugyancsak a világháború végének jubileuma alkalmából rendezett fotókiállítás a moszkvai Történeti Múzeum Vörös-térre néző termében ?Budapest két nemzedék szemével: 1945-2005? címmel.