Magyar kezdeményezésre alakul meg Bécsben a Dunai Kulturális Klaszter
(MTI) - A klaszter a Duna menti országok kulturális és idegenforgalmi intézményeinek, kezdeményezéseinek összefogását és egy erős dunai identitás megteremtését tűzi ki célul. A már meglévő intézmények, hálózatok, programok számára egyfajta ernyőszervezetet kínál az információcserére, az együttműködések elősegítésére. A klaszter az európai uniós támogatási lehetőséggel kapcsolatos hiteles információk közvetítésére is vállalkozik.
A klaszter ötletgazdája, Méhes Márton, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója kiemelte egy kulturális, idegenforgalmi "Duna márka" megteremtésének lehetőségét. Egy, a minőséget jelképező "Duna márka" távoli földrészek számára is megjelenítheti a térséget - hangsúlyozta a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón.
A kezdeményezés az EU Duna-stratégiájához is kapcsolódik, épít annak célkitűzéseire - mondta Méhes a konferencián. A hálózat érdekkijáró szerepet is vállal, emellett közvetít a gazdaság, valamint a kultúra szereplői között és saját kezdeményezéseket is útnak indíthat. Hangsúlyozta: egy klaszter több, mint résztvevőinek összessége, a többletet az együttműködésből származó szinergiák jelentik.
A célok érdekében az alapítók egy szervezeti keret kialakítására törekszenek és minden érintett országban egy központi partnert, információs központot keresnek.
A huszonegy - a dunai országok számát messze meghaladó számú - országból érkezett résztvevők a fenntartható, illetve az ökoturizmus, az úgynevezett kreatív ipar és a filmszakma lehetőségeit vitatják meg.
A kétnapos konferencia része a magyar európai uniós elnökséget kísérő bécsi kulturális programoknak, és Martonyi János magyar, illetve Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter védnöksége alatt áll. Az uniós külügyminiszterek brüsszeli rendkívüli ülésén tartózkodó tárcavezetők képviseletében a megnyitón beszédet mondott Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára és osztrák kollégája, Johannes Kyrle államtitkár is.
A Duna-stratégia kulturális dimenziója azért is fontos, mert segítségével a résztvevő országok megtanulnak közösen emlékezni azokra a konfliktusokra, amelyek közöttük voltak. "Bár nem lehet azt mondani, hogy túl vagyunk a közös emlékezésen, de most már azt egy kicsit meghaladva közös projektekben kell gondolkoznunk" - mondta Prőhle Gergely. A régió országainak himnuszaiban és nemzeti romantikus költeményeiben a folyók többnyire elválasztották egymástól a népeket. Amit a nemzeti romantika költői nemzetenként egy-egy folyóval kapcsolatban fogalmaztak meg, most egy közös identitás alapjává kell tenni. Ez a dunai identitás a jövő Európájának egy fontos eleme lehet - fejtette ki.
Andreas Mailath-Pokorny, Bécs kulturális tanácsosa beszédében kitért arra, hogy a kultúrák összetartozásának jövőjét nem annyira a történelmi fejlemények bázisán, hanem a fokozott kommunikációs lehetőségekben látja, amit például az új típusú média nyújt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vélemények sokszínűsége és a véleményszabadság az európai integráció "alapvető játékszabályai" közé tartoznak. "Aki ezeket a lehetőségeket korlátozza, az elhagyja az európai értékeket" - jelentette ki a szociáldemokrata politikus.
Magyarországról a kétnapos konferencián részt vesz mások mellett a Balassi Intézet, az esztergomi Duna Múzeum, a Sziget Fesztivál, valamint a Magyar Turizmus Zrt. és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem képviselője.