Magyar Köztársasági Érdemrend - Kányádi Sándor író, költő
(MTI) - Az idén 80. születésnapját ünneplő Kossuth-díjas író az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: a kitüntetést az kapja, akinek adják, de hogy mennyire érdemli meg, azt az utódok és az utókor dönti el. Az igazi megtiszteltetés az olvasó elismerése - tette hozzá.
A romániai Nagygalambfalván született költő gyökereit tartja a legfontosabbnak, szülőföldjét, ahol megtanulta a magyar nyelvet.
Pályáját összegezve kiemelte: legkedvesebb műve az, amit még nem írt meg. "Egy-két dolgot talán megírtam, ezt talán az utódok érdemesnek tartják kézbe venni" - fogalmazott Kányádi Sándor, aki úgy véli: ez egy olyan foglalkozás, hogy csak az illető halála után derül ki bizonyossággal, az volt-e akinek hitték őt, akinek maga is hitte magát.
Kányádi Sándor ma már írással nem nagyon foglalkozik, eddigi műveit, írásait rendezi össze inkább. A közelmúltban kapta meg a román államvédelem róla gyűjtött, összesen 16 kilogrammnyi anyagát, feleségével most ezt tanulmányozzák - tette hozzá.
Kányádi Sándor 1950-től publikál, dolgozott gyermeklapoknál, verseskötetei közül is több szól a gyerekeknek, például a Három bárány, a Kenyérmadár és a Tavaszi tarisznya. Drámai hangoltságú versekben adott számot arról, hogy a bukaresti zsarnokság milyen nyomasztó súllyal nehezedett az erdélyi magyar életre és kultúrára (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban). Az 1989-es politikai változások után nemcsak a múlttal vetett számot, hanem keserű iróniával arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság továbbra is él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról).
Kányádi Sándor fő művei közé tartozik A bánatos királylány kútja címmel megjelent, verseket, meséket, történeteket tartalmazó kötet, a Fából vaskarikát című mesekönyv. A Világlátott egérke meseregénye 1985-ben, a Küküllő kalendárium 1989-ben jelent meg. Vannak vidékek címmel 1992-ben látott napvilágot válogatott verseit tartalmazó kötete, 2001-ben Meddig ér a rigófütty? című meséskönyve, 2004-ben pedig két könyve is megjelent Válogatott versek, illetve Zümmögő címmel. Gazdag életművének része az erdélyi szász, valamint jiddis népköltészetet feldolgozó kötet, és számos műfordítás. Vannak vidékek címmel 1989-ben lemeze is megjelent.
A romániai Nagygalambfalván született költő gyökereit tartja a legfontosabbnak, szülőföldjét, ahol megtanulta a magyar nyelvet.
Pályáját összegezve kiemelte: legkedvesebb műve az, amit még nem írt meg. "Egy-két dolgot talán megírtam, ezt talán az utódok érdemesnek tartják kézbe venni" - fogalmazott Kányádi Sándor, aki úgy véli: ez egy olyan foglalkozás, hogy csak az illető halála után derül ki bizonyossággal, az volt-e akinek hitték őt, akinek maga is hitte magát.
Kányádi Sándor ma már írással nem nagyon foglalkozik, eddigi műveit, írásait rendezi össze inkább. A közelmúltban kapta meg a román államvédelem róla gyűjtött, összesen 16 kilogrammnyi anyagát, feleségével most ezt tanulmányozzák - tette hozzá.
Kányádi Sándor 1950-től publikál, dolgozott gyermeklapoknál, verseskötetei közül is több szól a gyerekeknek, például a Három bárány, a Kenyérmadár és a Tavaszi tarisznya. Drámai hangoltságú versekben adott számot arról, hogy a bukaresti zsarnokság milyen nyomasztó súllyal nehezedett az erdélyi magyar életre és kultúrára (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban). Az 1989-es politikai változások után nemcsak a múlttal vetett számot, hanem keserű iróniával arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság továbbra is él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról).
Kányádi Sándor fő művei közé tartozik A bánatos királylány kútja címmel megjelent, verseket, meséket, történeteket tartalmazó kötet, a Fából vaskarikát című mesekönyv. A Világlátott egérke meseregénye 1985-ben, a Küküllő kalendárium 1989-ben jelent meg. Vannak vidékek címmel 1992-ben látott napvilágot válogatott verseit tartalmazó kötete, 2001-ben Meddig ér a rigófütty? című meséskönyve, 2004-ben pedig két könyve is megjelent Válogatott versek, illetve Zümmögő címmel. Gazdag életművének része az erdélyi szász, valamint jiddis népköltészetet feldolgozó kötet, és számos műfordítás. Vannak vidékek címmel 1989-ben lemeze is megjelent.