MTI - Hiller István elmondta, hogy ez Magyarország 18. külföldi kulturális intézete, ami nemzetközi összehasonlításban is jelentős szám - Brüsszelben viszont még csak a nyolcadik ilyen központ (a britek, a németek, a spanyolok, az osztrákok, a dánok, a finnek, s a csehek után), azaz "időben ébredtünk". Az 540 négyzetméteres épület nagyon előkelő helyen, Brüsszel központjában, a Szent Mihály-katedrális közelében található, s különlegessége, hogy egyik oldalát Brüsszel középkori, a XIII. századból származó városfala adja. A történelmi örökséget és a modern módszereket ötvöző kialakítási módszerek miatt a ház korábban építészeti nívódíjat kapott.
Hiller István hangsúlyozta, hogy az új magyar kulturális intézetnek a többi, hasonló intézmény hagyományos feladatain (rendezvények szervezésén, a magyar kultúra megismertetésén) kívül, éppen Brüsszel sajátos helyzetéből fakadóan lesz egy különleges missziója: a magyar érdekérvényesítés kulturális helyszínévé kell válnia. Azaz legyen a művészek, politikusok, európai parlamenti képviselők találkozóhelye. "S nagyon örülök, hogy olyan helyszínt sikerült találni, ahol érdemes találkozni" - mondta, hozzátéve: az, hogy ebben az intézetben egymás mellett találhatók a középkori városfal maradványai, a modern technika legújabb vívmányai, s első kiállításként André Kertész XX. század eleji fényképei, mindez együttesen jelképezi mindazt, amit Magyarország szeretne megjeleníteni.
Az új intézet programjáról a miniszter elmondta, hogy nem csak Belgiumra, de Hollandiára és Luxemburgra is kiterjed majd működése. 2006-ban például nagy kiállítás lesz az egykori magyar uralkodó, Luxemburgi Zsigmond koráról előbb Magyarországon, a Szépművészeti Múzeumban, majd Luxemburgban, s ez utóbbi szervezésében a brüsszeli magyar intézetnek kulcsszerepe lesz. Az intézet létrehozását a helyszínen, Brüsszelben irányító Reményi Krisztina szavaiból pedig az derült ki, hogy már meg is kezdték külföldi tevékenységüket: a most folyó hollandiai magyar kulturális évad egyik rendezvényét, Kodály Zoltán Székelyfonójának most csütörtöki utrechti bemutatóját például részben a brüsszeli magyar intézet finanszírozta.
Az intézet épületét a magyar állam kilenc évre bérli, s éves költségvetése nagyjából kétszázmillió forint lesz. Ez utóbbi kapcsán Hiller István elmondta: a brüsszeli nyitás nem megy más magyar kulturális intézetek rovására. S bár új, hasonló létesítmény megnyitását 2006-ig nem tervezik, hosszabb távon, az évtized végéig jó lenne kulturális hídfőállást létesíteni Kínában, s valahol spanyol nyelvterületen. Hozzátette: a jövő év elején Izraelbe látogat, ahol szintén szóba kerül majd egy magyar kulturális intézet létrehozása.
